Elmondta: az ülésen olyan lépésekről döntött a monetáris tanács, amelyek a következő évek magyar gazdaság- és monetáris politikáját kedvező irányba változtatják. A program előképe a brit jegybank "finanszírozás a hitelezésért" programja - tette hozzá. Az első intézkedéssel a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak 250 milliárd forintos refinanszírozási hitelkeretet biztosít a jegybank a kereskedelmi bankokon keresztül fejlesztési és forgóeszköz célokra, illetve uniós programok saját erejére.

Az MNB a kereskedelmi bankoknak nulla százalékos kamattal nyújtja a forrást, amelyek maximum plusz 2 százalékos kamatot számíthatnak fel, ezt esetleg egy 0,5 százalékos garancia-díj növelheti.Kiemelte: a programot először egy három hónapos próbaidőszakra, június elsejétől vezetik be. A kereskedelmi bankok döntik el, hogy hitelképes-e egy adott vállalat és ennek a kockázatnak a kezelése továbbra is a bankrendszer feladata lesz, de a hitel az MNB mérlegében jelenik majd meg.

Ez egyfajta kockázatmegosztást és gyorsított, egyszerű hitelfolyósítási folyamatot eredményez - mondta.További 250 milliárdos keretből a kkv-knak devizahitel-kiváltó lehetőséget biztosítanak, aktuális árfolyamon, az előzővel megegyező kamatfeltételekkel, a devizatartalék terhére, legfeljebb a hazai bankok kkv devizahitel-állományának 15 százalékáig. A jegybankelnök emlékeztetett rá, hogy a kkv-hitelállomány 54 százaléka devizahitel. A harmadik intézkedéssel a kéthetes MNB-kötvényállományt 4500 milliárd forintról 3600 milliárdra csökkentik, a devizatartalékokból biztosított devizacserével, amely 3 milliárd euróval csökkenti a devizatartalékot. Ezt a lépést - amelyről egyeztetnek a bankokkal - a magyar pénzügyi rendszer sebezhetőségének csökkentésével, illetve a külső rövid lejáratú adósság mérséklésének szükségességével indokolta az MNB.

Matolcsy György hangsúlyozta, az intézkedéseknek "célzott és korlátozott, ám minden esetben kedvező hatásai lesznek a gazdaságra". Egyben leszögezte, hogy a program kockázatai "tűréshatáron belül vannak".Hozzátette: amennyiben a 250 milliárd forintnyi új hitel kerül a gazdaságba, akkor 39 százalékos adócentralizációval számolva 100 milliárd forinttal nőhetnek a költségvetés bevételei.Matolcsy György hangsúlyozta: az inflációs cél teljesülése és a pénzügyi stabilitás lehetővé teszi a kormány növekedési stratégiájának jegybanki támogatását. Hozzátette: Magyarországnak növekedési fordulatra van szüksége és ez indokolja, hogy a jegybank támogassa a kormány növekedési programját.

Matolcsy György jelezte azt is: a monetáris tanács "egységes, hatékony és együttműködő", és tagjai hasonlóan gondolkoznak a magyar gazdaságpolitika kérdéseiről.Kérdésre válaszolva elmondta: a jegybank mérlegfőösszege a kkv-hitelprogram és a devizahitel-kiváltó hitelintézkedés hatására 500 milliárd forinttal nőhet, ami nem jelentős a jegybanki mérlegfőösszeghez viszonyítva.Az MNB honlapján megjelent közlemény szerint a növekedési hitelprogramjának alapvető célja: kedvezményes jegybanki finanszírozással a kis és középvállalatok finanszírozási helyzetének segítése, mert az kiemelten fontos a termelőkapacitások, a munkahelyek megőrzése és gyarapítása céljából.

A közlemény kitér arra: Magyarországon a vállalati hitelek állománya 2008 vége óta folyamatosan csökken, ami különösen hátrányosan érinti a kis- és középvállalkozásokat, mivel azokat a hitelkínálati korlátok is jobban sújtják, illetve nehezebben találnak maguknak alternatív finanszírozást. Hozzáteszik: a mérséklődő adósságszolgálati terhek miatt csökken a hitelállomány minőségének romlása, így végső soron a banki portfólió-minőségre is pozitív hatással lehetnek az intézkedések. Mindezek mellett a program a bankok mérlegpozícióján keresztül a hitelezési képességet is javíthatja. Az ismertetett adatok szerint 2012 végén a mikro- és kisvállalkozások devizahitel-állománya 866,5 milliárd forint, a középvállalkozásoké 997,6 milliárd forint, együttesen 1864,1 milliárd forint volt.A közleményben felhívják arra is a figyelmet, hogy a devizahitelek problémájának kezelésére számos kormányzati program áll rendelkezésre, ezért a jegybank nem tervezi hasonló kidolgozását.

A program része a gazdaság külső sérülékenységének mérséklése, ami lehetővé teszi a jegybanki kamatkiadások csökkentését is. A kedvezményes kamatozású jegybanki refinanszírozás nyújtása, amely a kkv-hitelezés ösztönzését célozza, növeli az MNB mérlegfőösszegét és a forrásoldalon a kéthetes kötvény állományát, így a GDP ma már 1 százalékához közelítő kamatkiadásokat. A kéthetes kötvényállomány felépülése jórészt az államadósságon belül a devizaadósság aránya növekedésének, illetve az ország válság előtt és alatt nyilvánvalóvá vált pénzügyi sérülékenységéből kiinduló devizatartalék emelkedésnek volt egyenes következménye, amely jelenleg az MNB forrásoldalának legnagyobb tétele. Ennek költsége - amely beavatkozás nélkül tovább emelkedne a kedvezményes jegybanki finanszírozás forrásköltségével - azonban mérsékelhető az ország sérülékenységének csökkentésével.

A közlemény kitér arra: a jegybanki hitelprogram célzottságánál, méreténél és egyszeri jellegénél fogva nem befolyásolja a kamatpolitika vitelét és hatékonyságát, azaz nem jön létre „kettős kamatláb". A kamatpolitika továbbra is óvatos és kiszámítható marad. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége korlátozott, a hazai bankok teljes vállalati hitelállományának mindössze 4 százaléka, a kkv hitelállomány 7 százaléka. A közlemény szerint a hitelösztönzés ezen formája nem veszélyezteti az MNB elsődleges célját, az árstabilitás fenntartását sem. A jelenlegi, tartós kereslethiánnyal jellemezhető makrogazdasági környezetben az infláció tartósan a cél alatt maradhat. A célzott hitelösztönzés hozzájárulhat a potenciális növekedés erődítéséhez azáltal, hogy nem hagyja leépülni a termelőkapacitásokat. Tekintettel arra, hogy a program középtávon a potenciális kibocsátásra is hat, az ebből fakadó középtávú inflációs nyomás elhanyagolható, így az elsődleges cél szempontjából nem befolyásolja érdemben a kamatpolitikát.

Elég lesz?
Visszafogott gazdasági hatást várnak a Figyelő Online által megkérdezett elemzők is, akik szerint kevés az esély arra, hogy Matolcsyék terve pozitív tartományba lendítse az idei GDP-t. Buró Szilárd, az Equilor gazdasági elemzője továbbra is mínusz 0,5 százalékos gazdasági teljesítményt vár az idei évre. Szerinte az MNB által bejelentett intézkedések segítséget jelenthetnek a kkv-knak, bár úgy vélte, az olcsó forrás biztosítása kevésbé fontos a vállalkozásoknak, mint a hitelkiváltás.

Buró Szilárd szerint a Jegybank feltehetően azért vállalja a tartalékok csökkentését egy 0,1 százalékos növekedésért cserébe, hogy a kezdő lökést adjon a hazai gazdaságnak. Valószínűleg arra számítanak, hogy ez öngerjesztő hatással lesz, s talán még a foglalkoztatottságot is javítja majd - fogalmazott.

Az elemzők egyben azt is hangsúlyozták, hogy nagyon sok fontos részlet még nem ismert.

Árokszállási Zoltán, az Erste Bank elemzője elmondta, hogy első ránézésre a bejelentés messze nem olyan drasztikus, mint amire korábban számítani lehetett, így a kockázatok sem annyira jelentősek.

A kkv-knak nyújtott kedvezményes hitelek 500 milliárd forintos korlátjával, valamint azzal, hogy a hitelt a bankok nyújtják és nem kötelező jelleggel, vélhetően a gazdasági növekedésre gyakorolt hatás is visszafogottabb lesz.Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője is úgy vélte: bár fontos részletek még nem ismertek, de az intézkedésektől jelentős növekedésösztönző hatás nem várható. Egyelőre nem ismert például, hogy az alacsony kamatozású hitelek felhasználhatóságát hogyan korlátozzák.

Ha túlzottan, félő, hogy kevesen élnek vele, ha a korlátok lazák lesznek, akkor nagy számban használhatják a megnevezettektől eltérő célokra.A kéthetes jegybanki kötvényállomány csökkentéséről pedig úgy vélte: első ránézésre az intézkedés nem járul hozzá a sérülékenység jelentős csökkentéséhez.

Tűréshatáron belül

A bejelentett intézkedések kockázatai a tűréshatáron belül vannak - mondta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke azt követően, hogy a szervezet növekedés- és hitelezésösztönző intézkedéseket jelentett be.

A jegybankelnök jelezte, hogy a Monetáris Tanács, amely csütörtökön eseti ülésen döntött az intézkedésről, "egységes, hatékony és együttműködő", s tagjai hasonlóan gondolkoznak a magyar gazdaságpolitika kérdéseiről.Matolcsy György kifejtette: a kkv-k hitelezését elősegítő programnál a kereskedelmi bankok döntenek a hitelképességről, de a hitel a jegybank mérlegfőösszegében jelenik meg.

Ez kockázatmegosztást jelent - mondta a jegybankelnök, hozzátéve, hogy a programot először június elsejétől, háromhónapos próbaidőszakra vezetik be.Kérdésre válaszolva elmondta: a jegybank mérlegfőösszege a kkv-hitelprogram és a devizahitelkiváltó hitelintézkedés hatására kétszer 250 milliárd forinttal, azaz 500 milliárd forinttal nőhet, ami nem jelentős a jegybanki mérlegfőösszeghez viszonyítva.

A bejelentést gyengüléssel fogadta a forint, majd 300-ig erősödött

Gyengült a forint azt követően, hogy Matolcsy György jegybankelnök bejelentette, az MNB a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak 250 milliárd forintos refinanszírozási hitelkeretet nyújt a kereskedelmi bankokon keresztül.

Az euró a bejelentés után 2 forinttal 304,50 forintra erősödött, majd néhány perc múlva 304,10 forint közelébe ereszkedett vissza. Ezt követően azonban folyamatosan erősödött a hazai valuta és átmenetileg 300 forint alá is került. Buró Szilárd szerint a piacot nem érte meglepetés, az elmúlt hetekben már beárazták ezeket a jegybanki lépéseket, így rövidtávon inkább forinterősödésre lehet számítani. Indokolatlan volt a 305-ös árfolyam, ezt inkább a piac "túlaggódása" okozta, sokkal reálisabb a 209-295 közötti árfolyam - mondta.

Kapcsolódó cikkek