Jelentősen módosultak a látványcsapatsport-támogatással kapcsolatos adókedvezmény igénybevételének szabályai, amelyeket a 2013-2014-es támogatási időszakban benyújtott, új sportfejlesztési programok támogatására vonatkozóan kell majd első ízben alkalmazni - ismerteti közleményében a tanácsadó cég. A legfontosabb változás, hogy a támogatás mellett az adózónak úgynevezett kiegészítő sportfejlesztési támogatást is fizetnie kell, méghozzá annak a sportági szakszövetségnek, amelynek a sportágát támogatja. Ennek összege a támogatási összeg 10 százalékának/19 százalékának minimum 75 százaléka, és nem minősül társasági adó szempontból elismert költségnek. Mindez jelentősen csökkenti az adókedvezmény révén elérhető társaságiadó-megtakarítást.

Ráadásul a társaságiadó-törvénybe is bekerül az a feltétel, hogy a támogatás és a kiegészítő sportfejlesztési támogatás kifizetését a teljesítést követően - 8 napos jogvesztő határidővel - az adóhatóságnak is be kell jelenteni, így akár egy egyszerű adminisztrációs hiba miatt el lehet veszíteni a teljes adókedvezményt. Az áfatörvénybe bekerült az építési terület, illetve az építési telek fogalma. Az új fogalmak tartalmukban megegyeznek azokkal a meghatározásokkal, amelyre a törvény korábban csak hivatkozott azzal a kiegészítéssel, hogy egy telek akkor minősül építési teleknek, ha minimum 3 méter közös határvonala van közterülettel vagy magánúttal. Személygépkocsi értékesítése esetén pedig akkor is alkalmazható lesz az adómentességi szabály, ha nem teljesül az a feltétel, hogy a beszerzéshez áthárított adó kapcsolódik.

Ez a változás azokat az eseteket érinti, amikor egy személygépkocsit nem adóalany magánszemélytől, egyéb nem adóalany szervezettől, árrésadózótól, vagy személygépkocsit szintén mentesen értékesítő adóalanytól szerezte be a továbbértékesítő. Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvény tavalyi módosítása következtében a munkáltatónak lehetősége van arra, hogy a pénztárban tag munkavállalói és azok hozzátartozói részére - úgynevezett célzott szolgáltatás nyújtása érdekében - a pénztárnak adományt adjon. E juttatásforma adójogi kezelése körül sok volt a bizonytalanság, mivel nem nevesítették külön az szja-törvényben. Most rögzítették, hogy a célzott szolgáltatásra - az éves értékhatárt meg nem haladóan - befizetett összeg béren kívüli juttatásnak minősül. Az éves értékhatár a pénztártag munkavállalók száma és a hatályos minimálbér összegének szorzata, és az 500 ezer forintos cafeteria keret számításánál figyelmen kívül hagyható. A rendelkezés a hatálybalépést megelőzően szerzett jövedelmekre is alkalmazható.

A "Robin Hood" adó esetében módosult a közszolgáltató fogalma. Erre elsősorban azért volt szükség, mert a jelenleg hatályos jogszabályi szöveg nem létező törvényhelyre hivatkozik a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást végző közszolgáltató fogalmánál. Emiatt pedig ez az adózói kör 2013-tól - a törvényalkotó szándékával ellentétesen - nem vált az energiaellátók jövedelemadójának alanyává. Ezt a jelentős érdekellentétet okozó technikai hibát javították az adócsomagban, illetve a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást végző közszolgáltatók mellett ugyancsak adóalannyá válnak a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére feljogosított közszolgáltatók is. A módosításhoz külön átmeneti rendelkezés nem kapcsolódik, így a törvény kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Így nem egyértelmű, hogy az adót a teljes 2013-as adóalap vagy csak időarányos része után kell majd megfizetni - állapítja meg a Mazars. Az energiaellátók jövedelemadója - legfeljebb annak mértékéig - csökkenthető lesz a bányajáradék összegével, de maximum 1,5 milliárd forinttal. A lakás-előtakarékossági szerződés alapján történő vagyonszerzés után a jövőben nem kell sem öröklési, sem ajándékozási illetéket fizetni. Pénzügyi tranzakciós illetéket kell viszont fizetni a jövőben azon készpénzfizetések után is, melyet a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény útján kezdeményeznek, és közvetlenül a kedvezményezett részére fizetnek. Az on-line elszámolóházak fizetésközvetítésre fenntartott fizetési számlájáról végzett tranzakciók az e-kereskedelmi szektor fejlődésének megőrzése érdekében mentessé válnak. Módosították a cégautóadó fizetésre kötelezettek körét.

Személygépkocsi tartós bérbeadásakor a cégautóadó alanya - az eddigiekkel ellentétben - nem a tulajdonos, hanem a bérbevevő lesz, azaz ugyanaz az adó alanya, mint a gépjárműadó alanya, így tartós bérlet esetén is csökkenthető lesz a cégautóadó a gépjárműadó összegével. Ennek feltétele, hogy az üzembentartó személyét a hatósági járműnyilvántartás tartalmazza. Az új szabály első ízben csak a 2013. július 1-jétől hatályos bérleti szerződések esetén alkalmazható. A jövedéki szabályokat illetően több kedvező változást is hozott az adócsomag. Enyhülnek az üzletbezárásra vonatkozó szabályok: nem minden esetben lesz kötelező az üzlethelyiség, telephely bezárása, csökken a kötelező üzletbezárás időtartama is. Szennyezetté vált jövedéki termék tisztításához nem kell adóraktári engedély, illetve iparági megkötés nélkül végezheti majd ezt a tevékenységet a keretengedélyes és a felhasználói engedélyes. A biztosítási ügynöki tevékenységet végzők is választhatják a kisadózó vállalkozások tételes adóját (kata) és év közben is bármikor választható lesz a kisvállalati adó (kiva) szerinti adózás.

Kapcsolódó cikkek