Lacourbe szerint Közép-Ázsia és Dél-Kaukázus egyre inkább összekötő kapoccsá válik kelet és nyugat, észak és dél között. Kína és Oroszország is egyre hevesebben érdeklődnek a régió - és kiemelten Kazahsztán - iránt, amely nemcsak kulturálisan, de a szállítmányozás, energiaszállítás szempontjából is csomópont, nem beszélve az ott megbúvó olaj- és gázkincsekről. Megítélése szerint az Új Selyemút teljesen felborítja a hatalmi egyensúlyt a világban. Eddig a tengeri szállítmányozási utak szabták meg, mikor mi juthat el a világ különböző pontjaira, de az új útvonallal egészen más viszonyok és lehetőségek teremtődtek meg.

Az Új Selyemút azt az új vasúti és autópályarendszert, valamint energiahordozókat továbbító csövek összeköttetését jelenti, ami Kína és Európa között megkönnyíti az utazást és a kereskedelmet. Lacourbe szerint kereskedelmi szempontból sem a hajózás, sem a légi közlekedés nem túl ideális. A hajóút Európába olcsó ugyan, de sokáig tart, a repülőút ezzel szemben tényleg gyors, de meglehetősen drága mulatság.

Amit pedig mindebből Magyarország profitálni tud: rengeteg új termék exportálható Kínába vasúton, s Budapest akár új logisztikai központtá is fejlesztheti magát, hogy innen menjenek tovább Ausztriába vagy Németországba a Kínából beérkező szállítmányok. Ha Magyarország okos külpolitikát folytat, akkor a legjobb nyugati és keleti befektetések ide érkezhetnek - állítja Lacourbe. Ehhez stabil, kiszámítható politikai vezetésre van szükség, mert a kínaiak hosszú távra szeretnének tervezni, félnek attól, hogy egy új kormány felülírja az előző vezetéssel kötött megállapodásokat. Márpedig a magyar-kínai kapcsolatok rákfenéje az, hogy sok magyar cég és időnként a kormányzati szektor is késlekedik a részletes tervek kidolgozásával, s a kínaiak nem tolerálják a lassú, bürokratikus eljárásokat, nekik most azonnal kell minden.

Sok ideje nincs a magyar félnek, ha Budapest nem tudja egy világos üzleti tervvel megkeresni a kínai vezetőket, mások happolhatják el az üzletet. Ha egy-két év alatt nem mennek előre a tárgyalások, akkor azokhoz a szomszédos államokhoz fordulnak, amelyek képesek felvenni az általuk diktált tempót, és egy jó tervet tesznek le az asztalra - állítja az interjúban Lacourbe.