Majdhogynem országos kampány sulykolja, hogy javul az iskolai menza, több zöldség, gyümölcs, kevesebb kenyér kerül a gyerekek asztalára - már-már lyukat beszélnek a hasunkba. A szavakat azonban makacsul cáfolják a számok.

Összehasonlítottuk a 2006-os és a 2012-es adatokat: az egyik fővárosi kerület iskoláiban 241 forintról 304-re, vagyis 26 százalékkal nőtt a napi háromszori étkezést biztosító nyersanyagnorma. Vidéken némileg jobb a helyzet. Észak-Alföld egyik vá-rosában például egyaránt 38 százalékkal emelkedett az óvodák és iskolák nyersanyagnormája.

De ez édeskevés. Mert ugyanezen időszak alatt az élelmiszerek 61 százalékkal drágultak országszerte, a zöldségek ára megduplázódott. Azaz a gyerekek rosszabbat, kevesebbet esznek, mint hat éve. Többre, jobbra nem futja.

Nem lesz jobb a koszt

Az állam jelenleg csak szociális alapon nyújt támogatást. A rászoruló gyerekek fejenként évente 102 ezer forint segítségben részesülhetnek. Az állam az idén 50 százalékkal emelte a támogatás mértékét, több százmillió forintot különített el erre a célra a költségvetésből.

Ez önmagában szép, de valami furcsa oknál fogva a kormány kommunikációja azt sugallja, hogy a pluszpénzből a szolgáltatók gazdálkodhatnak - vagyis jobb lesz a koszt. Ez pedig tévedés. Ebből az összegből egy almával sem kerül több az asztalra. A támogatás az önkormányzatokon keresztül a családokhoz jut, pontosabban beszámítják a szülői önrészbe, akár teljesen kiváltva azt.

A közétkeztetés problémáinak helyi szintjeiről a Figyelő hetilap április 11-i, idei 15. lapszámában olvashat.

Kapcsolódó cikkek