Év elején kellene megfelelő forrásokhoz juttatni a kórházakat, s a pénzt feltételekhez kötni. Ezt tervezi 2014-től az egészségügyért felelős államtitkárság - mondta az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) mai közgyűlésén Cserháti Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Egészségügyért Felelős Államtitkárságának államtitkár helyettese. Arra utalt, hogy az utóbbi években év végén az Egészségbiztosítási Alap (EA) kasszasöprésekor megmaradt összegeket azok között az intézmények között osztották szét, amelyek tetemes adósságot halmoztak föl, ám az ügyesebben gazdálkodók kimaradtak az osztogatásból. Jakus Lászlónak, az OSZ alelnökének kérdésére mondta ezt az államtitkár helyettes.

Az alelnök ugyanis a szövetséghez tartozó tagvállalatok február közepéig fennálló újabb 7 milliárd forintos kintlévőségének tudatában azt firtatta: elemzi-e az államtitkárság, vagy a hozzá tartozó Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI), mint a kórházak működtetője, hogy melyek az adósságot fölhalmozó intézmények, és melyek tartják be a büdzsét, és mi ezek oka. Cserháti Péter igennel válaszolt, ám azt is hozzá tette: a GYEMSZI másfél év alatt 112 kórház Eat vett át az önkormányzatoktól, s az összes szerződésüket át kellett vizsgálnia, elemeznie, a hatalmas adathalmaz feldolgozása most is folyik. Ám az már látható, hogy vannak a múltból örökölt, jó körülmények között gazdálkodók, és vannak kevésbé szerencsések. Sok esetben nem magyarázható a teljesítmény volumen korláttal (tvk) az adósság felhalmozódása (az Országos Egészségbiztosítási Pénztár év elején meghatározza az általa teljes egészében finanszírozott gyógyítás lehetőségét, a túllépők veszteségesen gyógyítanak), gyakran bizony a menedzsmentben keresendő az ok. Példaként az energia beszerzést említette, ugyanis megvizsgálva több tucat kórházat, óriási árkülönbségek derültek ki a megvásárolt gáz köbméterét illetően.

Hornyák László elnök beszámolójával kezdődött a közgyűlés, aki azzal indította előadását, hogy mivel a lakosság egészségi állapota nem javult, nőnek az ellátási szükségletek, sok területen mennyiségi és minőségi hiány van a gyógyító ágazatban. Az állami és a magánforrások elmaradnak az igényektől és a fejlett orvosi technológiák, gyógyászati segédeszközök adta lehetőségektől. Így a cél a források növelése mellett a költséghatékonyabb eljárások és eszközök alkalmazása és a racionálisabb forrás- és eszközalkalmazás lehet, amiben partneri segítséget kínál a döntés előkészítőknek az OSZ. Elmondta, hogy az államtitkársággal folytatott sikeres együttműködés eredményeként tavaly több gyógyászati segédeszközt sikerült kedvezményes áfa-körbe sorolni, s ha ez a folyamat folytatódna, akár 5-6 milliárdos megtakarítás jelentkezne az 50 milliárd forint körüli gyógyászati segédeszköz kasszában, a pénznek sok helye lenne.

Bejelentette, hogy három új orvostechnikai cég kérte felvételét a ma több mint 60 tagvállalat érdekképviseletét ellátó szövetségbe. Foglalkozott a szövetség tagvállalatait sújtó témákkal, például azzal, hogy a segéd-eszközök 80 százalékát kitevő termékkörben egy évtizede változatlan az ár, miközben a cégeket is keményen sújtja az infláció. És sújtja a teljes orvostechnikai iparágat, hogy a kórházak nem egyenlítik ki a megrendelt termékek számláit. A kórházi ellátásban részt vevő cégek 60 napon túli adóssága meghaladta a kiszállított termékek értékének egyharmadát, jelentős a 180 napon túli adósság, és a teljes adósság állomány tizede meghaladta az egy évet.

Ezzel kapcsolatban Cserháti Péter kifejtette: kormányrendelet készül az adósságok kiegyenlítésének lehetőségére. Erre egyébként az Európai Unió irányelve is kényszeríti a kormányt, amely szerint meg kell szüntetni a lánctartozásokat, és a lejárt adósságokat. Arról is tájékoztatott, hogy a legdurvább adósságok kiegyenlítésére 9,5 milliárd forint áll rendelkezésre, a kassza felülről nyitott.

Elmondta azt is, hogy a tavaszi egészségügyi törvénykezésben szerepel például az implantátumok regiszterének törvényi előírása, ami az állami egészségügyi intézmények mellett kötelezettséget ír elő a magánrendelőknek is. Utalt arra is, hogy októbertől hatályba lép az EU-tagállamokban a szolgáltatások szabad áramlásának előírása az egészségügyben is. Így nem csak jöhetnek, de mehetnek is külföldre kezelésre az országok állampolgárai. „Le kell dolgozni a várólistákat" - jegyezte meg az államtitkár helyettes, aki azt is kijelentette: figyelembe kell venni az ágazatnak is a prioritásként kezelt makrogazdasági folyamatokat, az EU előírásokat, de úgy véli, hogy az idén nem lesz restrikció az egészségügyben. Ezért is van napirenden a költséghatékony és az egészségnyereség szempontjait is figyelembe vevő 487 szakmai irányelv és 18 finanszírozási protokoll kidolgozása, változtatása.

Az OSZ kórházi szekciójának vezetője, Tamás Viktor azt firtatta: miért késik az innovatív technológiák, és eszközök befogadása, s ezzel együtt miért nem vezeti ki az OEP a már elavultakat a közfinanszírozásból. S azt is kijelentette: a napirenden lévő központosított közbeszerzést nem lehet minden terméknél alkalmazni, hiszen „itt az emberek életéről van szó", ezért a szövetség ezek eldöntéséhez fölkínálta szakmai segítségét az államtitkárságnak. Cserháti Péter megvédte a mundér becsületét, hiszen mint mondta, számos gyógyítási területen, például az onkológiai betegek gyógyításában igenis jelentős innovatív készítményeket fogadott be a tételes kórházi finanszírozásba az OEP, de kerültek be új szívgyógyászati technológiák is. Az államtitkárság, csakúgy, mint eddig, továbbra is fogadó kész a párbeszédre a betegszervezetek és a szakmai szervezetek képviselőivel - tette hozzá.

Kapcsolódó cikkek