A Pilis-Invest Ingatlanbefektetési és Hasznosító Szövetkezet volt vezetői ellen különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés, sikkasztás és más bűncselekmények miatt indult büntetőügyben hozott másodfokú ítéletet kedden hirdette ki Rédei Géza, a bírói tanács elnöke.

Tallér Károly elsőrendű vádlottat, a Pilis-Invest volt elnökét 8 év, Bajics Éva másodrendű és Budai László harmadrendű vádlottat, volt igazgatósági tagokat hat év hat hónap börtönbüntetésre ítélte az elsőfokú bíróság, és mindnyájukat véglegesen eltiltotta a cégvezetéstől, míg Tenyei Tóth Imre negyedrendű vádlottra, a felügyelőbizottság volt tagjára 2 év börtönbüntetést szabott ki 5 év próbaidőre felfüggesztve, és 1 millió forint pénzbüntetéssel sújtotta. Rédei Géza az ítélet kihirdetésekor elmondta, hogy a Fővárosi Törvényszék valamennyi vádlott bűnösségére helyesen következtetett és a cselekmények minősítése is nagyrészt megfelelt a büntetőjogi rendelkezéseknek.

A vádlottak terhére megállapított bűncselekmények jogi minősítését csak az első- és a negyedrendű vádlott esetében a sikkasztás bűntettében kellett módosítani, tekintettel arra, hogy az ítélőtábla esetükben magasabb elkövetési értéket állapított meg. A Fővárosi Törvényszék által kiszabott szabadságvesztés mértéke szükséges a büntetés céljának eléréséhez, annak súlyosbítását az ítélőtábla nem látja indokoltnak, s nem lát alapot a büntetés lényeges enyhítésére sem, ezért az elsőfokú bíróság által kiszabott büntetéseket valamennyi vádlott esetében helyben hagyta. A negyedrendű vádlottal szemben a pénzmellékbüntetés kiszabását mellőzte annak érdekében, hogy a befektetők számára nyitva álló lehetőségeket növelje - ismertette a tanács elnöke. Az ítélőtábla a polgári jogi igényekre vonatkozó első fokú rendelkezést megváltoztatta. Magánfelek a terhelttel szemben azt a polgári jogi igényt érvényesíthetik, amely a vád tárgyává tett cselekmények következtében keletkezett.

A vádlottakat sikkasztás és hűtlen kezelés bűntettében marasztalta el az első fokú bíróság, amelyet a Pilis-Invest Szövetkezet sérelmére követtek el. Ennek megfelelően a büntetőüggyel összefüggésben kizárólag a szövetkezet, mint jogi személy tekinthető olyan sértettnek, aki a büntetőeljárásban polgári jogi igényt érvényesíthet. A közvetetten károsult szövetkezeti tagok kizárólag a felszámolás keretei között, illetve polgári perekben jogosultak kárigényüket előterjeszteni. A nyomozás csalás miatt indult, ez okozta a sértettek magánfélként való kezelését és bevonásukat az ügybe. Más lett volna a jogi konstrukció, ha csalást lehetett volna a vádlottak terhére megállapítani, akkor lehetett volna valamennyi befektető önálló sértett, s kérhettek volna a büntetőeljárásban önállóan kártérítést. Miután azonban a vagyon elleni bűncselekményeket a szövetkezet vagyonára követték el a vádlottak, csak a szövetkezet volt sértett. Tévedett tehát az elsőfokú bíróság, amikor a polgári jogi igényeknek helyt adott, és azt részben érdemében is elbírálta, ezért a másodfokú bíróság a polgári jogi igényekre vonatkozó rendelkezéseket megváltoztatta, és polgári jogi igényének érvényesítésére valamennyi sértettként megjelölt személyt egyéb törvényes útra utasította - fejtette ki a bíró.A szövetkezet vagyonának - egy Mercedes személygépkocsinak valamint a Raiffeisen Banknál vezetett bankszámlának - a zár alá vételét feloldotta az ítélőtábla, hogy a szövetkezet felszámolója kötelességét teljesíteni tudja.

Az ítélőtábla Tallér Károly esetében rendelkezett az előzetes letartóztatásban valamint házi őrizetben töltött idő börtönbüntetésbe való beszámításáról azzal, hogy négy nap házi őrizetben töltött idő felel meg egy nap börtönbüntetésnek. Az elsőrendű vádlottal szemben az ítélőtábla az ítélet kihirdetése után elrendelte a jogerősen kiszabott szabadságvesztés azonnali foganatba vételét.A másod- és a harmadrendű vádlott az eljárás során lakhelyelhagyási tilalom alatt állt, a jogerős ítélet kihirdetésekor ez megszűnt. A Fővárosi Ítélőtábla ugyanakkor elrendelte, hogy Budapest területét a büntetésvégrehajtási intézetbe való bevonulásukig engedély nélkül nem hagyhatják el, lakóhelyüket, tartózkodási helyüket nem változtathatják meg, s mind a ketten kötelesek heti két alkalommal a lakóhelyük szerint illetékes rendőrkapitányságon jelentkezni. A szövetkezet 1998-ban alakult 30 millió forint jegyzett tőkével, és beruházásokra keresett kisbefektetőket, akik célrészjegyek vásárlásával szövetkezeti tagokká váltak, és különböző összegeket helyezhettek el a szövetkezetnél. A Pilis-Invest rövid futamidőre a kereskedelmi bankok által kínált kamatnál magasabb hozamokat ígért, miközben közép-, de inkább hosszú távon megtérülő ingatlanbefektetésekbe invesztált. Azért lehetett öt évig fenntartani a működést, mert olyan magas kamatokat ígért, ami miatt folyamatos volt a forrásbeáramlás, vagyis a hozamot piramis elven biztosították.

A gazdálkodás ésszerűtlen és szabálysértő volt, ami miatt több mint háromezer kisbefektető pénze veszett el. A szövetkezet 2004 március 2-ig folyamatosan fogadta a befizetéseket és teljesítette a hozammal növelt kifizetéseket, akkor azonban bejelentette, hogy mindkettőt felfüggeszti. A Fővárosi Bíróság 2004. június 30-án elrendelte a szövetkezet felszámolását. A Pilis-Invest vezetői elleni büntetőper 2008 márciusában kezdődött. A szövetkezet volt vezetői a vádirat szerint 3831 kisbefektetőt károsítottak meg 11,6 milliárd forinttal.

Kapcsolódó cikkek