Chang szerint a pénzügyi kockázatokat növelő regionális konfliktusok Kína belső problémáira vezethetőek vissza. A kivételes kínai GDP növekedés 2011 nyarától folyamatosan lassul, ez pedig legitimációs válságot okoz a kínai belpolitikában. A pártvezetés válaszlépései ráadásul felkorbácsolják a kínai nacionalizmust és komoly súrlódásokhoz vezetnek a kelet-ázsiai térség gazdaságaival a Koreai-félszigettől Indiáig. Mindez növeli a bizonytalanságot a régiós partnerekkel és az USA-val folytatott kereskedelmi és hitelkapcsolatokban, ami Kínában is további gazdasági visszaesést indukál.

A Szenkaku-szigetek fölötti disputa és a japánellenes tüntetések is erről tanúskodtak a múlt év őszén. A japán cégek (például a Nissan) válaszul befektetéseiket délkelet-ázsiai országok felé irányították. Az észak-koreai fenyegetés óriási veszteségeket jelent a dél-koreai gazdaság számára, amit csak súlyosbít, hogy Kína nem foglal egyértelműen állást a kérdésben. Ez összességében hátráltatja a gazdaságilag integrálódó északkelet-ázsiai térség fejlődését, valamint Dél-Korea és Japán mellett komoly károkat okoz a kínai gazdaságnak is.

Még inkább visszaüt Kínára az az ellenséges politika, melyet az ország legnagyobb felvevő piacával, az Egyesült Államokkal folytat. Ezt bizonyítják azok a kínai kibertámadások, amelyeket James Clapper, az amerikai hírszerzés vezetője nagyobb biztonsági fenyegetésnek nyilvánított, mint a terrorizmust. Az egykor partneri kapcsolatokat építő kínai külpolitika 2009 óta erőszakos és ellenséges hangot üt meg. Egyre többen használják Kínában a háborús retorikát, köztük Hszi Csin-ping főtitkár és számos katonai vezető is. Ez a rövidlátó stratégia könnyen sodorhatja Kínát a gazdasági csőd szélére.

Gordon G. Chang jogász, a kelet-ázsiai térség politikai és gazdasági elemzője. Korábban amerikai jogi tanácsadó cégeknek dolgozott Kínában és Hongkongban. Számos tévécsatornán, egyetemen, kereskedelmi társaságban tartott előadást a térség gazdasági folyamatairól. 2001-ben jelent meg kötete a kínai gazdaság hanyatlásáról, később pedig az észak-koreai nukleáris fenyegetés politikájáról.

Kapcsolódó cikkek