Megrázta a román politikai közéletet Daniel Morar, az Országos Korrupcióellenes Igazgatóság (DNA) korábbi főügyészének távozása. Morar nyíltan kritizálta a jobb-közép elnök, Traian Basescu, és a bal-közép miniszterelnök, Victor Ponta egyezségét, melynek tétje a főügyészi és a korrupcióellenes hivatal ügyészi pozícióinak kiosztása volt. A leköszönő hivatalnok nyílt állásfoglalására kevesen számítottak, miután fölajánlották neki az alkotmánybírói tisztséget.

Morar azonban nem érzi magát senki adósának. Karrierjét egy, az akkor még közlekedésügyi miniszterként dolgozó jelenlegi elnök elleni vizsgálattal kezdte, mely egy privatizációs eljárás kapcsán fölmerült korrupciós ügyet vizsgált. A továbbiakban is határozottan lépett föl minden gyanús esetben, amivel megszolgálta, hogy a bukaresti amerikai nagykövet az ügyész definíciójaként hivatkozzon rá.

A korábbi miniszterelnököt 2012-ben börtönbüntetésre ítélte, aminek külön fényt ad, hogy hatalomgyakorlása idején a fontosabb beosztású személyek elleni vizsgálat jóformán lehetetlennek tűnt. A tabudöntéssel a román politikai életben egy pánikhullám indult el. Morar irányítása alatt a DNA minden korrupciógyanús esetet átvizsgált, érintse az akár a kormányzatot, a helyi vezetést, az igazságszolgáltatást, a rendőrséget, a vámhivatalokat, vagy a sportéletet. Sok esetben a korrupciót sikerült teljes mértékben kiirtani az intézmények hétköznapjaiból.

A jelenlegi legnagyobb probléma az, hogy távozása után valószínűleg mások már nem merik majd elkövetni azt a „hibát", hogy egy hozzá hasonló, csak a hivatása iránt elkötelezett szakembert ültetnek a posztra. Túl sok politikus, üzletember, és egyéb befolyásos személy tanulta meg a saját kárán, hogy korrupciós hálózatok, és az igazságszolgáltatás berkeiben elhelyezett bizalmasok nélkül jelentősen megnő a lebukás veszélye. Számukra a Morarhoz hasonló buzgó hivatalnokok azt az erőt jelentik, ami képes egyenrangúvá tenni őket a többi „kis emberrel" - ezt pedig mindenképpen el akarják kerülni.

Nyugati diplomaták szerint a betöltetlen főügyészi pozíciókba politikai megegyezéssel kell új embereket kinevezni. Elfelejtik azonban, hogy Románia nem tartozik a Nyugathoz. Itt a demokráciának nincsenek olyan erős hagyományai. Ha hozzáértő, reform gondolkodású emberekre esik a választás, akkor várhatóan nem lesz törés a megkezdett úton, máskülönben visszatér a régi status quo a korrupcióval és a szívességeknek álcázott mutyival.

Ha gyenge, vagy inkompetens ügyészeket neveznek ki, a Nyugatnak is önvizsgálatot kell majd tartania. Remek példa erre Magyarország, melynek antidemokratikus lépéseivel kapcsolatban túl sokáig voltak engedékenyek, most pedig már kezelhetetlenné váltak a budapesti folyamatok. Nyilván nem old meg minden problémát, hogy az Európai Bizottság kitart álláspontja mellett, és elvárja, hogy a főügyészek kinevezése transzparens folyamat legyen, de a szigorú ellenőrzés mindenképpen segít majd tartani a helyes irányt.

Dan Tăpălagă újságíró, korábban a romániai BBC munkatársa volt. Egyetemi előadóként politikai újságírást tanít.

 

Kapcsolódó cikkek