A családi csőd intézményének bevezetésével próbálna segíteni a kisebbik kormánypárt a bajba jutott adósokon - tudta meg a Figyelő Online. A KDNP által kidolgozott javaslat ugyanis - eltérően a nyugati modellektől - nem csak az egyéni csődhelyzetet, hanem a családi fizetésképtelenséget próbálja orvosolni. Rétvári Bence igazságügyi államtitkár lapunknak ezt azzal indokolta, hogy a hitelfelvételek jelentős része nem egy emberhez köthető, annak előnyeiben és törlesztési kötelezettségeiben részt vesz az egész család, sőt gyakran még a szülők is. A házastársak ráadásul általában adóstársak is. Ennek megfelelően olyan szabályozásra volt szükség, amely nem pusztán egy ember kiadásait ellenőrzi, hanem az egész családét - fogalmazott az államtitkár, hozzátéve, hogy a jogszabály nyújtotta lehetőségekkel természetesen egyedülálló emberek is élhetnek.

Rétvári Bence elmondta, hogy jelenleg az utolsó simításokat végzik a törvényjavaslaton, amelyet még a tavaszi ülésszakban benyújtanak, hatályos pedig legkorábban jövő év elejétől lehet.

Vagyonfelügyelőkkel kell egyeztetni a kiadásokról
A koncepció szerint a családi csődvédelem „motorja" maga a lejárt tartozással rendelkező adós lenne, tehát neki kellene kezdeményeznie a családi csődöt a kormányhivataloknál és neki kellene a szükséges papírokat is összegyűjtenie. Az eljárás alatt mindvégig együtt kell működni a család mellé kirendelt vagyonfelügyelővel, aki megtilthatná a nagy költséggel járó kiadásokat. Egyeztetni kellene vele például, hogy belefér-e a családi költségvetésbe egy nyaralás, egy új tv vagy esetleg egy új számítógép vásárlása. A tervek szerint a vagyonfelügyelőnek ugyanakkor nem lenne beleszólása abba, hogy a család milyen élelmiszereket vásárol, a kisebb kiadásokról ugyanis nem kellene beszámolni. Ha a család rendelkezik valamilyen vagyonnal, például autó vagy nyaraló, akkor a vagyonkezelő - már a csődvédelmi programba való belépés feltételeként - előírhatja, hogy ezeket értékesíteni kell.

Nem példa nélküli a szigorA hazai tervekhez hasonló szabályozást vezettek be Írországban, ahol a tartozás egy részének eltörléséért cserébe le kell mondania az adósnak a műholdas televíziózásról, a külföldi nyaralásról és a gyermekei magániskolába járatásáról is. A tartozónak 3-7 évig kell kibírnia, ezt követően a fennmaradt tartozást - bizonyos feltételek mellett - elengedik neki. Az ír törvény azt is szabályozza, hogy havonta egy fő legfeljebb 247,04 eurót (74 ezer forint) költhet élelmiszerre, 57,31 eurót (17 ezer forint) fűtésre és 125,97 eurót (38 ezer forintot) "társadalmi részvételre". Ez utóbbi egyebek mellett sportmérkőzés- és mozijegyet jelent.
A kiadások ellenőrzésén túl a vagyonkezelő tanácsokkal is ellátja a családot annak érdekében, hogy racionalizálja a költségvetést.

Arról azonban csak személyesen lehet meggyőződni, hogy vásárolt-e a család valamilyen új háztartási cikket, így akár az is elképzelhető, hogy a vagyonfelügyelők bizonyos időközönként személyesen is felkeresik az adósokat. Rétvári Bence lapunk felvetésére azt mondta: még nem dőlt el, hogy a kormányhivataloknál találkoznak az adósok a vagyonfelügyelővel, vagy az otthonukban. Az mindenesetre biztos, hogy ha a család eltitkol valamilyen nagyobb kiadást, vagy hamis adatokat közöl, és ez kiderül, akkor kikerülnek a csődvédelem alól, s büntetőjogi következményekkel is szembe kellene néznie.

Márpedig a program előnyei egyértelműek: az adósoknak nem kell tartaniuk a végrehajtók megjelenésétől, s ha az eljárás ideje alatt mindvégig együttműködnek és fizetik a családi büdzséhez igazított törlesztőrészletet, akkor a hitelező lemond a tartozás egy részéről. Hogy ez pontosan mekkora része a teljes adósságnak, az egyedi megállapodás tárgya, az egyeztetésekbe pedig a bankokat is bevonják. Rétvári Bence szerint a megállapodás azért lehet előnyös a pénzintézeteknek, mert így egy biztosan törlesztő adóst kapnak, ahelyett hogy mélyen áron alul értékesítenék az ingatlant. A bankok számára a faktoráláshoz képest akár két-háromszoros is lehet a megtérülés, az adósok pedig lakhatásuk megőrzése mellett akár több millió forintot is spórolhatnak. Az államtitkár lapunknak hangsúlyozta, hogy a javaslatot úgy dolgozzák ki, hogy a banki valamint a jelzáloghitelezésbe vetett bizalom ne rendüljön meg.

Több év takarékosság vár a családokra
A készülő törvényjavaslat szerint az is egyedi megállapodás kérdése, hogy hány évig kell élveznie a vagyonkezelő társaságát a családnak. Kisebb összegű, fogyasztással összefüggő tartozásoknál akár öt év alatt rendeződhet a család helyzete, de nagyobb összegű ingatlanhiteleknél akár 10-20 évig is elhúzódhat az eljárás. Mindez elsősorban a törlesztési képességtől függ, a csődvédelem alatt ugyanis továbbra is kell valamekkora mértékű törlesztőrészletet fizetni, így akiknek semmilyen bevételük sincs, nem élhetnek a csődvédelem előnyeivel. A jogszabály nem foglalkozik a túlságosan elaprózott adóssággal rendelkezőkkel, valamint a luxusingatlannal rendelkezőkkel sem.

A csődvédelmi programból természetesen ki is lehet szállni, ebben az esetben viszont az adósnak ismét szembe kell néznie a teljes tartozásával, a bank pedig elárverezheti az ingatlant.

Rétvári Bence a Figyelő Onlinenak elmondta, hogy a javaslatról még nem egyeztettek a bankokkal, csak a PSZÁF-fal.

Közel félmillió lejárt tartozás - mit tett eddig a kormány a devizahitelesekért?
Árfolyamgát
Az az adós, aki élt az árfolyamgát lehetőségével öt évig rögzített árfolyamon - svájci frank esetén 180, eurónál 250, jennél pedig 2 forintos kurzuson - törlesztheti a hiteleit. A meg nem fizetett rész eközben egy kamatozó gyűjtőszámlán halmozódik, és öt év múlva megemelt törlesztőrészlettel folytatódik a visszafizetés. Ennek egy továbbfejlesztett változata szerint a gyűjtőszámlára kerülő pénz kamatát az állam és a bank 50-50 százalékban átvállalja. A konstrukció nem aratott túl nagy sikert, hiszen a PSZÁF tájékoztatása szerint január végéig a 456 ezer jogosultnak csak a 30 százaléka lépett be az árfolyamgátrendszerbe. A kevés jelentkező ellenére meghosszabbították a jelentkezési határidőt május 31-ig.

Ócsai telep, Eszközkezelő
A kormány 2011-ben jelentette be a szociális családiház-építési programot. A bajba jutott adósoknak szánt 60-80 négyzetméteres házak felhúzása viszont igen sokat késett, ráadásul nagyon kevesen akarnak odaköltözni. A Nemzeti Eszközkezelő Zrt.-t pedig azért hozta létre a kormány, hogy a bajba jutott adósok ingatlanait mintegy fél áron megvegye a bankoktól - többnyire csak azokat, amelyeket már árverezni sem érdemes.
A konstrukció szerint olcsón visszabérelhetik a lakásukat a régi tulajdonosok.

Végtörlesztés
A végtörlesztés elsősorban a jómódú ügyfeleknek jelentett segítséget, miután akinek volt tartaléka, vagy segítette a családja egy életre megszabadult a devizahitelétől. A pénzintézetek azonban elveszítették jó ügyfeleiket, s még egy nagy egyszeri veszteséget is le kellett nyelniük. Rosszul jártak viszont azok az adósok, akik nem tudták összekaparni a szükséges pénzt, miután a bankok megemelték a hitelkamatokat. Végül mintegy 160 ezer hitelszerződést zártak le így a háztartások, több mint ezermilliárd forintnyi jelzáloghiteltől szabadulva meg.

Forinthitelre váltás
A forinthitelre való átváltás lehetőségével azok az adósok élhettek, akiknek 90 napos, 78 ezer forintot meghaladó tartozásuk volt 2012. május 15 előtt. Noha a tartozásuk 25 százalékát el is engedték, nem volt különösebben népszerű a program, miután magasak voltak a forinthitel-kamatok.

Kamattámogatott hitel
A kormány lakásvásárlást ösztönző hitelprogramjával azok az adósok is élhetnek, akik kisebb lakásba költöznének vagy késedelmes devizahitelüket váltanák ki. A kedvezmény kamattámogatás formájában valósul meg, azaz az állam besegít a kamatok fizetésébe.

Kapcsolódó cikkek