Már 1842-ben az olasz Rigoni-Stern megfigyelte a méhnyakrák és a szexuális élet közötti összefüggést. Ezt követően Harald zur Hausen az 1970-es évek közepén vetette fel, hogy a méhnyakrák kapcsolatba hozható a humán-papillomavírussal (HPV). 1983-ban be is bizonyította, hogy a HPV okozza a méhnyakrákot. A fertőzés és a méhnyakrák közötti ok-okozati összefüggést, a HPV rákkeltő szerepét a Nemzetközi Daganatkutatási Ügynökség az (IARC) 1995-ben elismerte, majd 2005-ben ismét megerősítette. Harald zur Hausen professzor ezért a felfedezéséért 2008-ban orvosi Nobel-díjat kapott.

A HPV egy gyakori, hámsejteket megfertőző vírus, amelynek több mint 130 típusa ismeretes. Közülük 30-40 típus hozható kapcsolatba a nemi szerveket érintő kórállapotokkal. A HPV-fertőzések alacsony és magas kockázatú kategóriákba sorolhatók. A magas kockázatú HPV-fertőzésekért leggyakrabban a HPV 16-os, 18-as, 45-ös, 31-es, 33-as, 52-es, 58-as, 35-ös típus a felelős. Az alacsony kockázattal járó fertőzéseket a 6-os, 11-es, 40-es, 42-es, 43-as, 44-es, 54-es típus okozza. A daganatos megbetegedések 6,1 százalékáért a HPV a felelős.

Neves orvosok humán-papillomavírusról szóló közleményeinek ad teret a Medicina egymást követő három szakmai melléklete. A téma fontosságát jelzi, hogy 1983-ban kiderült, a vírus méhnyakrákot okoz. De ma már megfelelő védőoltás áll rendelkezésre, amelyet több önkormányzat térítésmentesen biztosít.


A magas kockázatú, onkogén típusok méhnyakrák kialakulásához vezethetnek, vagy hatásukra olyan rendellenes sejtek alakulnak ki, amelyeket rák előtti elváltozásoknak nevezünk. A HPV 16-os, 18-as típus okozza a méhnyakrákos megbetegedések mintegy 70 százalékát. A daganatkeltő típusok okozhatnak hüvely-, szeméremtest-, végbélnyílás-, hímvessző-, valamint fej-nyaki daganatokat.

A Nemzeti Rákregiszter 2010-es adatai szerint Magyarországon 932 új méhnyakrákos megbetegedést jelentettek, évente közel 500 nő hal meg ennek következtében. A rákkeltő típusokon kívül kiemelkedő jelentősége van azoknak az alacsony onkogén hatású HPV-típusoknak is, amelyek a külső nemi szerveken jelentkező szemölcsök (condyloma), valamint a gégepapillomatózis kialakulásához vezethetnek. Ezeket a fertőzéseket mintegy 90 százalékban a HPV 6-os, 11-es típus okozza.

A condyloma szövettanilag jóindulatú daganatos betegség, minden 10. embert érintheti az élete során. Leginkább a nemi szerveken vagy a végbélnyílás környékén jelentkezik, ritkábban a hüvelyben vagy a méhnyakon is megjelenhet. Kezelésük fájdalmas, hosszadalmas és a gyakori kiújulásuk miatt költséges.

A szőrtelenítési eljárások igen kedveznek a gyors terjedésnek, mivel a mikrosérüléseken keresztül a vírus könnyen bejut a hámszövetbe. A gégepapillomatózis csecsemőkben is kialakulhat, akik születésük során az édesanyjuktól fertőződnek. A műtéti beavatkozást akár néhány hetente ismételni kell, általános altatásban végzett sebészi beavatkozást is szükségessé tehet. Az OEP adatai szerint gégepapillomatózissal 680 beteget kezeltek 2010-ben, ebből 230 új eset, 86 pedig kisgyermek volt.

A HPV-fertőzések 90 százaléka immunválasz segítségével két éven belül leküzdhető. Az egészséges immunrendszer képes megsemmisíteni a fertőzést. Ám ha a fertőzés tartós, az immunrendszer pedig gyenge, a vírus örökítőanyaga beépül a gazdasejt DNS-ébe, és megváltoztatja a szerkezetét. A fertőzöttek 5-10 százalékánál tartós fertőzés alakul ki, megjelenhetnek a nemi szervi szemölcsök, a rák előtti állapotok, és akár évtizedekig is tartó lappangási idő után a rák.

Mivel a HPV évekig tünetmentes, a fertőzött személy és a partnere nem tud a fennálló fertőzésről, a továbbvitel veszélyéről.

A világon a szexuálisan aktív nők és férfiak több mint fele megfertőződik a HPV-vel élete során, becslések szerint a fertőzés a szexuális élet megkezdésének első három évében alakul ki. A 15–24 év közötti korosztály majdnem negyede érintett! A HPV-fertőzések okozta betegségeknek igazi gyógyszere nincs, a megelőzés az egyetlen járható út. A nemi élet megkezdése előtti vakcináció közel 100 százalékos védettséget biztosít.

Az oltóanyag magyarországi forgalmazása óta oltjuk a serdülőkorba lépő lányokat és fiúkat. Becslések alapján a 12 és 20 év közötti lányok negyede van beoltva, az önkormányzati programok keretében, illetve a gyógyszertárakban megvásárolt védőoltásokkal együtt. Az önkormányzati kampányoltásokban részt vett gyerekek száma 32 ezer, az V. kerületben eddig körülbelül 800 serdülőkorú gyermek részesült védőoltásban. Az oltás mellett azonban a rendszeres méhnyakrákszűrés változatlanul javasolt.

Dr. Rubovszky Csil la, a Belváros-Lipót város Budapest Főváros V. Kerülete Önkormányzatának alpolgármestere

Ahogyan az önkormányzat látja

„Azt gondolom, hogy a kerület önkormányzata a család- és gyermekvédelemben nyújtott feladatok ellátásában országosan is élenjár. Elsőként vezettük be 2007-ben a kerület 18 évesnél fiatalabbjai számára a hazánkban ajánlott védőoltásokat, köztük a humán-papillomavírus (HPV), a kullancsencephalitis, a Meningococcus meningitis, a hepatitis A, a rotavírus és a bárányhimlő elleni védőoltást.

Mint az ágazatért felelős alpolgármester, az orvosi szakma ajánlása alapján döntöttem el, hogy egyedi kérelemre a gyermekorvos által javasolt védőoltásnak a finanszírozását vállalja át az önkormányzat. A HPV elleni ingyenes védőoltás lehetőségét viszont Rogán Antal polgármester úr a kerületi gyermekorvosok segítségével eljuttatott levelében ajánlotta fel minden 13 éves fiú és lány részére. A 2006-ban megalakult képviselő-testületnek az első feladatai között szerepelt, hogy rendeletet alkosson a védőoltás költségeinek álvállalásáról. A HPV-oltóanyag megrendelésében azt néztük, hogy az oltóanyag a nemi szervi szemölcsöt okozó kórokozó ellen is védjen, így választottuk ki a 4 komponensű védőoltást, amely a fiúk részére is hatékony védelmet biztosít.

A kerületi gyermekes családok örömmel fogadták a kezdeményezést, hiszen sokan nem vagy csak nehezen tudnák előteremteni annak költségét. Az oltóanyag népszerűsítésében nagy szerepet vállalt a helyi újság és tévé, de az iskolák is részt vettek a kampányban. A pedagógusok osztályfőnöki órákon az iskolai védőnők segítségével hívták fel a figyelmet az oltások fontosságára, és a házi gyermekorvosok is aktív szerepet vállalnak.

Az önkormányzat nem rászorultsági alapon, hanem alanyi jogon biztosítja az ingyenes védőoltásokat. Példát szeretnénk mutatni, hogy minden gyermek számára lehetővé kell tenni a védelmet, mert a jövő egészséges generációja szempontjából az csak így lehet hatékony. Tudjuk, hogy a prevenciós program eredményei csak hosszú távon mérhetők, mégis az a nagyszerű, hogy amit ma teszünk, annak eredményei gyermekeink és unokáink életében hoznak minőségi változást.”

Dr. Sőregi Mária

A szerző házi gyermekorvos

Kapcsolódó cikkek