Eric Schmidt és Jared Cohen (Brinn mellett a Google két vezető alakja) a közelmúltban látogatást tettek Észak-Koreában. Nem üzleti, sokkal inkább személyes okból tették meg az utat, és hogy referenciát gyűjtsenek nemrég megjelent könyvükhöz („The New Digital Age"). Elmondásuk szerint azért is volt fontos, hogy megismerjék a világ talán legelzártabb országát, amely digitálisan izolált a külvilágtól. Itt nem arról van szó, hogy cenzúrázva lenne az internet; egyszerűen nincs internet. A lakosság jelentős hányada a Google-t, vagy a YouTube-ot hírből sem ismeri.

Természetesen külföldiek látogatása esetén a kormány büszkén mutatja, hogy az erre specializált olvasótermekben a „diákok" az internetet böngészik, de ezek statikus weboldalak, melyeket a kormány válogat össze. Az egész egy belső hálón zajlik, elvágva a külvilágtól, és keresni például egyáltalán nem lehet. Az internet terjesztése roppantul nehéz egy olyan országban, ahol az egyetlen „hivatalos" hír az, ami a „Tisztelt Vezértől" származik.

A két vállalatvezető szerint a világ nagy részén az információs technológiák terjedése megváltoztatta az emberek elvárásait a kormányaikkal szemben. Pár évvel korábban Észak-Koreában még halálbüntetés járt azért, ha valakinél engedély nélküli mobilkészüléket találtak. A mobiltelefonok mára már általánosabbnak számítanak, mióta a rezsim engedélyezte egymillió lakosának, hogy birtokoljon ilyen eszközt. Északon, a kínai határ közelében néha még internetet is lehet fogni velük. Persze az új technológia használata mindig kontrollálható, de amint elérhetővé válik, még a legelnyomóbb rezsimek sem képesek „visszazárni a szelencébe".

A világ lakosságának mintegy 57 százaléka a mai napig különböző mértékben autokratikus rendszerekben él. Bár jelenleg csak nagyon kis hányaduk rendelkezik internet-hozzáféréssel, várhatóan ez egy évtizeden belül megfordul. Az autokratikus rezsimek ez idő alatt igyekeznek olyan rendszereket kiépíteni - nemritkán nyugati cégek segítségével -, amik képesek lesznek arra, hogy figyeljék, és szükség esetén elhallgattassák a „rebellis elemeket". Az ehhez szükséges technológiák nagy része máris kereskedelmi forgalomban van. Itt elsősorban nem a Facebook és Twitter posztokban való kutakodásról van szó. Sokkal lényegesebb lesz a már ma is fejlesztett arcfelismerő szoftverek és egyéb biometrikus adatelemzők szerepe.

Természetesen a digitális forradalomnak nem csak az elnyomó rezsimek lesznek a nyertesei. Külföldi elemzők és résztvevők egyaránt úgy írták le az Arab Tavaszt, mint egy vezetők nélküli forradalmat, ami legalább annyira negatív, mint pozitív tény. Amíg csak egyik napról a másikra tüntetéseket kell szervezni, addig nincs gond, de hosszú távon ennél mindenképpen többre van szükség. Egy népmegmozdulás megdönthet egy rendszert, de csak akkor lesz sikeres, ha a mögötte álló ellenzéki erőnek van egy terve, amit véghez visz ez által. Mögöttes terv nélkül ez csak egyszerű lázongás, ami nem vezet semmire. Márpedig egy Facebook profil aligha jelent megfelelő stratégiát.

Korábban a különféle mozgalmaknak időre volt szükségük - nem egyszer évtizedekre - hogy vezetőket neveljenek ki, és hogy sikeresen definiálják önmagukat. Úgy tűnik, manapság erre egyre kevésbé van lehetőség, hisz a világ már nem évtizedről-évtizedre, és nem is évről-évre, hanem gyakorlatilag akár percről-percre változhat. Míg korábban egy vezéregyéniség követőket szerzett, aztán definiálta magát és az értékeket, amiket képviselt, addig manapság ez a folyamat pont fordítva zajlik. A mozgalmaknak a sikerhez először ki kell alakítaniuk és meg kell határozniuk önmagukat és a céljaikat és csak aztán láthatnak hozzá ahhoz, hogy nyilvánosságot próbáljanak szerezni maguknak. Már az elejétől versengeniük kell riválisaikkal, ami feltehetően csak életképesebbé teszi őket hosszú távon, hasonlóan a piacon versengő vállalatok versenyéhez.

Az elkövetkezendő évtizedekben arra kell számítanunk, hogy a diktátorok egyre inkább mindent felölelő digitális rendőrállamokat próbálnak majd építeni, míg a mindenkori ellenállás újabb alagutakat és hidakat épít majd, hogy kikerülje, vagy aláássa ezen rendszereket. A civileknek több eszköze lesz arra, hogy felvegyék a harcot a kormányaikkal - legyen ez anonim, vagy személyes küzdelem. A technológia összeköti az embereket egymással és ideákat tesz elérhetővé. A vezetők feladata továbbra is az, hogy megfelelően súlyozzák a folyamatokat, eseményeket. Ha helyesen járnak el, akkor az innovációk minden potenciális árnyoldala ellenére egy fényes digitális jövő köszönthet ránk.

Eric Schmidt a Google Inc. ügyvezető igazgatója.
Jared Cohen geopolitikai tanácsadó és a Google Ideas részleg vezetője.

 

Kapcsolódó cikkek