A hírügynökségi felmérésekbe bevont banki elemzők szűk többsége kamatcsökkentést várt. Alig kevesebben számítottak a kamatszint tartására.Mario Draghi, az EKB elnöke a kamatdöntő ülést követő sajtótájékoztatón jelezte: a kormányzótanácsán belül erős konszenzus volt a kamatcsökkentés mellett. A kamatcsökkentés mellett kiálló tagok körében nagyon erős konszenzus volt arról, hogy 25 bázisponttal kell mérsékelni az alapkamatot - tette hozzá.A szervezet legutóbb - a mostanihoz hasonló 25 bázispontos vágással - 2012. júliusában változtatott az alapkamaton. A testület csütörtökön változatlan, 0,00 százalékos szinten hagyta az egynapos betétekre vonatkozó kamatszintet, míg 1,50 százalékról 1,00 százalékra csökkentette az egynapos hiteleszköz kamatlábát. Így tovább szűkült a jegybanki eszközökre érvényes kamatfolyosó.

Mario Draghi bejelentette: legalább a jövő év közepéig érvényben marad a három hónapos és rövidebb lejáratú likviditási eszközök esetében a fix kamatszint melletti teljes kihelyezés.A döntés összhangban van a szervezet 2 százalékos inflációs céljával, hiszen a fogyasztói árak kellően lehorgonyzottak. A testület figyelemmel kíséri a gazdasági fejleményeket, és szükség esetén készen áll változtatni politikáján - tette hozzá.Az EKB elnöke szerint a reálgazdaság és a hitelezési aktivitás gyengesége indokolta szervezet kamatcsökkentését, illetve a likviditási eszközök laza voltának meghosszabbítását. Arra az újságírói felvetésre, hogy a testület későn döntött volna az euróövezeti kamatszint csökkentéséről, Mario Draghi leszögezte: a mostani kamatcsökkentésnek erősebb hatása van, mintha azt korábban hozták volna meg.

Az euróövezeti makrogazdasági helyzetet értékelve elmondta: a reálgazdaság gyengélkedése a tavasz során is fennmaradt és a munkaerőpiac helyzete sem javult. Hangsúlyozta: az EKB arra számít, hogy az év második felében, a világgazdasági kereslet és az EKB politikája révén erősödő belső kereslet is a növekedés irányába hajthatja az euróövezetet.A növekedésre azonban továbbra is negatív irányú kockázatok hatnak. A vártnál gyengébb világgazdasági kereslet, illetve a késlekedő strukturális reformok miatt kiszáradó piaci bizalom hatására lehet gyengébb az euróövezeti gazdaság teljesítménye - tette hozzá.Mario Draghi a sajtótájékoztatón bejelentette azt is, hogy az EKB tárgyalásokat kezdeményez eszközfedezetű értékpapírok esetleges vásárlásáról. Az EKB elnöke ugyanakkor leszögezte, hogy nagyon kezdetleges állapotban vannak az erről szóló tárgyalások. Hangsúlyozta: az Egyesült Államokkal szemben az európai piacon a hitelezés 80 százaléka a bankrendszeren keresztül történik, és csak kis része a tőkepiacok révén.

Ráadásul, az EKB nem léphet kormányok helyett, nem tisztíthatja meg a bankok helyett hitelportfoliójukat és nem finanszírozhat kormányokat - tette hozzá. Az EKB ilyen helyzetben csak néhány hitelfajtába tud beszállni, így a kis- és középvállalatoknak nyújtott hitelekbe, illetve egyes lakossági jelzáloghitelekbe. "Kérdés, hogy miként lehet becsomagolni ezeket a hiteleket, hogy piaci árfolyamuk legyen" - fogalmazott, hozzátéve, hogy ezért tárgyalnak majd az Európai Beruházási Bankkal, amelynek tapasztalata van ebben.Azzal kapcsolatosan, hogy egyre több euróövezeti döntéshozó áll ki a lazább költségvetési politika mellett, Mario Draghi hangsúlyozta, hogy az euróövezeti tagállamok jelentős eredményeket értek el a költségvetési konszolidáció terén, s a jelenlegi, lassabb növekedés miatt nem szabad feladni ezeket az eredményeket.

Úgy fogalmazott: mindig is világos volt, hogy a költségvetési konszolidáció rövid- és középtávon visszaveti a gazdaság teljesítményét. Ezeket a negatív következményeket azzal lehet a leginkább tompítani, ha a kormányzatok az adóemelés helyett kiadáscsökkentésre helyezik a hangsúlyt, illetve hiteles, strukturális reformokat is tartalmazó középtávú programokkal rendelkeznek. Az EKB kormányzótanácsa ezúttal Pozsonyban tartotta kamatdöntő ülését. A szervezet félévente egyszer frankfurti székhelyén kívül, valamelyik euróövezeti tagállam jegybankjának vendégeként ülésezik.

Kapcsolódó cikkek