Becslések szerint 1,5-2 méhgeneráció maradt ki a kora tavasszal a fagyos március és a nagyrészt szintén hideg és csapadékos április miatt. A hideg tavasz miatt 40-50 nap esett ki a szezonból, ezért később indult a „fiasítás" és a kimaradt két, de a legértékesebb méhgeneráció hiányzik.

Legalábbis - több évtizedes rutinnal - így tippeli Wild János, az évi mintegy 2000 tonna mézet feldolgozó Méz-Világ Kft. ügyvezetője, aki szerint korai vészharangokat kongatni. Még átlagon felüli is lehet az idei országos termés. Átlagos években 6000-8000 tonna a kurrens hazai akácméz-termelés, amelynek négyötöde az export.
Így felelt Mészáros László, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület ügyvezetője - Napi Gazdaságban megjelent - véleményére, amely szerint leállt a kaptáron belül az újabb peték lerakása, az állományok fejlődése. Egy átlagos évben az indulástól az akácvirágzásig legalább 3 dolgozó nemzedék nő fel, az idén azonban, Mészáros László szerint, jó, ha egynek sikerül. Így olyan méhész is akad, aki már most 30-40 százalékos állományveszteséget tapasztalt. A szokatlanul hideg tavasz, a tavalyi aszály miatt kevesebb begyűjtött virágporral magyarázta, aminek következében várhatóan kevesebb lesz a méztermelő méhcsalád.

A már virágzásba fordult repceföldeken ugyan végre jól lakhatnak virágporral a peterakást, a fiasítást az idén későn kezdő, éhes méhcsaládok, de mézet még aligha készítenek a repcenektárból Wild János szerint. Ezzel együtt, továbbra is bízik az évben, amelyben a döntő az akácszezon lesz. Főleg akkor, ha nem lesz 30 Celsiusos nappali forróság, és éjjel is kicsit lehűl az idő - az ország déli részén május közepén kezdődő, Nógrád megyében és az északi területeken csak a hónap végétől várható - akácvirágzásra.

„Ha az akácvirágzás idején optimális idő, még bőven összejöhet átlagos termés, de mivel még előre nem tudhatjuk milyen lesz, előre kár aggódni" - véli Wild. Annak ellenére, hogy az indulás szerinte sem volt jó tavaly 22,3 milliárd forintos termelési értékű szektorban.

A repce azonban már virágzik, a citromsárga szántóföldi táblákon jól tudnak fejlődni a méhcsaládok. Repcemézet ugyan nem fognak gyűjteni, mert ahhoz a hosszú tél után még gyengék a rovarok, de a repcevirágpor legalább fel tudja javítani a családok kondícióját, és, ha akácvirágzáskor jó lesz az idő, messze nem lesz katasztrófa, hanem normális termés.

De, hogy a következő években milyen termés lesz, az már az uniós szabályokon is múlik. Az EU ugyanis be akarja tiltani az itthon széles körben - repcében-, kukoricában-, napraforgóban - alkalmazott neonikotinoid csávázószerek használatát. A neonikotinoid- hatóanyagnak tulajdonítják ugyanis egyes uniós szakértők a méhcsaládokat tizedelő, úgy nevezet „kaptárelhagyást", amelynek következtében a méhek nem találnak haza a gyűjtés után.

Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal (EFSA) azt javasolta, hogy3 neonikotinoid hatóanyagú növényvédőszert is átmenetileg betiltanának, erről az Európai Bizottság dönt hamarosan. Magyarország nem támogatja a neonikotionid csávázószerek betiltását, ahogyan Anglia, Németország sem. Itthon több mint egymillió hektárt kukorica, napraforgó, repce vetésterületet érintene ugyanis a korlátozás, miközben nem is fordult elő méhpusztulás a neonikotinoidos szerek használatától.

 

Kapcsolódó cikkek