"Ez rossz jelzés. Nem látom, hogy a franciák belekezdtek volna a reformokba. E határidő meghosszabbításával egyszerűen azt mondjuk, hogy rendben, folytassátok így" - nyilatkozta a Focus című német hetilap vasárnap megjelenő számában Michael Stübgen, a CDU/CSU parlamenti frakciójának európai ügyekben illetékes képviselője. Ugyancsak a Focusban a CSU főtitkára, Alexander Dobrindt arra figyelmeztetett, hogy "nem szabad külön jutalmat adni Francois Hollande francia államfő kudarcos politikájáért".

A szintén kormányon lévő liberálisok (FDP) pénzügyi kérdésekben illetékes politikusa, Hermann-Otto Solms a francia reformok felgyorsítását sürgette, az FDP főtitkára, Patrick Döring pedig közölte: "most láthatjuk, hova vezet Franciaország elhibázott politikája. Nagyobb munkanélküliséghez, magasabb adókhoz, alacsony beruházási szinthez és a növekedés leállásához."

Brüsszelben pénteken jelentették be, hogy az Európai Bizottság Franciaországnak és Spanyolországnak további két-két évet, Hollandiának pedig további egy évet ad az eddig elvárt - országonként eddig is eltérő - határidőn felül ahhoz, hogy az általános követelménynek megfelelő három százalékos szintre szorítsák le államháztartási hiányukat.

2015 a határidő

Olli Rehn, az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény gazdasági-pénzügyi kérdésekben illetékes alelnöke pénteki brüsszeli sajtótájékoztatóján elmondta, a határidő-kiterjesztés nyomán Franciaországnak 2015-ig kell az előírt deficithatáron belülre kerülnie. Franciaország esetében az idén 3,9, jövőre 4,2 százalékos deficitet vár a brüsszeli bizottság, ami lényegesen borúlátóbb a párizsi kormány feltételezéseinél.

A döntést a berlini kormányzat - legalábbis a hivatalos nyilatkozatokban - megértően fogadta. A német kormányszóvivő, Steffen Seibert a lépést egy "normális folyamat" részének mondta, közölve: az uniós növekedési és stabilitási paktum egyes konkrét esetekben lehetővé teszi, hogy meghosszabbítsák az államháztartási hiány csökkentésére szolgáló időt, feltéve ha az érintett ország folytatja konszolidációs intézkedéseit. Pierre Moscovici francia gazdasági miniszter "normálisnak" mondta a német konzervatív és liberális képviselők reakcióját, de azt hangsúlyozta: az a fontos, hogy a német kormány pragmatikusan áll hozzá a kérdéshez.

Erősödő ellentétek

A mostani vita egyébként egy tágabb képbe illeszkedik: a német és a francia sajtó már jó ideje cikkezik arról, hogy Francois Hollande francia államfő hatalomra jutása óta Berlin és Párizs kapcsolata elhidegült, s az európai integráció hajtóerejének számító francia-német tandem harmonikus együttműködését újabban egyre több disszonáns hang zavarja meg. A Der Spiegel német hetilap szerint Párizs és Berlin a válságkezelésnek szinte egyetlen kérdésében sem ért már egyet. Angela Merkel német kancellárnak meggyőződése, hogy reformok kellenek: takarékosság, a munkaerőpiac liberalizálása, az ellátó rendszerek átalakítása.

Hollande viszont nem akar behódolni a német modell előtt. Attól tart, hogy Európában tovább súlyosbodik a recesszió, ha Berlin keresztülviszi követeléseit. A lap szerint ráadásul Merkel és Hollande kölcsönösen nem szívleli egymást: a politikai ellentétekhez személyes antipátia járul. A Frankfurter Allgemeine Zeitung című német liberális napilap most szombaton a német kormányhoz közeli forrásokra hivatkozva azt írta, hogy semmi sem működik Berlin és Párizs között, s a júniusi EU-csúcs előkészületei sem haladnak.

Kapcsolódó cikkek