Meglepő, de a válaszok életkor szerinti értékelése azt mutatja, hogy az idősebbek a tapasztalat okán sem feltétlenül cselekednének helyesebben, egyes esetekben a fiatalok talán még tájékozottabbak szüleiknél, nagyszüleiknél. A nemek alapján történő összehasonlítás viszont egységes képet mutat, azaz egyik nem sem „okosabb", vagy tájékozottabb a másiknál. „A leghétköznapibb, gyakran előforduló kihívások lehetséges „civil" megoldásaira voltunk kíváncsiak. Látni akartuk, hol vannak kirívó hiányosságok, amelyekre fel kell hívnunk a figyelmet, hiszen minimális plusz tudás is életeket menthet" - mondta el Czakler Éva, az Országos Mentőszolgálat Alapítvány alelnöke, mentőorvos. Egyes területeken megfelelően tájékozottak vagyunk. A nagy többség (78 százalék) tudja például, hogy az agyrázkódás tünetei a hányinger, az aluszékonyság, a szédülés és az emlékezetzavar, ugyanakkor a válaszadók valamivel több mint 17 százaléka a fülzúgást és a beszédzavart is megjelölte, pedig ezek nem járnak együtt az agyrázkódással. Mi a teendő, ha üvegszilánk kerül a szemünkbe? Itt is megnyugtatóan magas (közel 68 százalék) a helyes válaszok aránya, ennyien tehát tudják, hogy a sérült szem két oldali, steril gézlapokkal való lefedése a helyes cselekedet, majd pedig sürgősen szakorvoshoz kell fordulni. A rossz választ adók közül a legtöbben úgy vélik, hogy csukott szemmel kell feküdni és orvost hívni, de ez nem jó megoldás. Mintegy 10 százalék szerint viszont folyadékot kell önteni a szembe, hogy az kimossa a szilánkot, majd ezt követően kell orvost hívni, ami persze szintén helytelen. Megpróbálni kézzel eltávolítani a szilánkokat szintén tilos.

Hogy milyen értékektől beszélünk magas vérnyomásról, erre a kérdésre csak a válaszadók 56 százaléka tudja a helyes választ, ami 140/90. Közel 22 százaléka gondolja, hogy csak 150/100 felett, a többi válaszadó pedig alacsonyabb értékeket jelölt meg.

Az újraélesztéskor szükséges teendők ismerete szintén nem egyértelmű: ilyenkor a fejet hátra kell hajtani, 10 másodpercig ellenőrizzük, hogy van-e légző mozgás, azaz hallom-e, hogy a beteg veszi a levegőt, érzem-e az arcomon, hogy fújja ki, illetve látom-e, hogy emelkedik a beteg mellkasa. Ha nincs légző mozgás, akkor kezdem nyomni a mellkast és szájból szájba fújni a levegőt 30:2 arányban. Ezt a válaszadók közel 42 százaléka tudja csak. Az újraélesztés elkezdése azért nélkülözhetetlen, mert minden elvesztegetett 1 perc 15 százalékkal csökkenti a beteg esélyét a túlélésre.