A Figyelő heti elemzője Elek Péter, a Dialóg Befektetési Alapkezelő Zrt. befektetési igazgatója

A megújuló energia iránti kereslet régmúltra tekint vissza. Az én korosztályom fejében még élénken él az emlék, miként riogattak minket a nyolcvanas évek földrajzóráin: 2020-ra elfogy az olaj, azt követően feléljük a gáztartalékokat, szén sem lesz, örüljünk, ha télen lesz mivel fűteni (meg annak, hogy a Nagy Testvér ellát minket minden jóval). Természetesen az apokaliptikus jövőkép nem következett be, a technológia fejlődésével újabb és újabb fosszilis energiahordozók váltak kitermelhetővé, ennek ellenére, illetve ezzel párhuzamosan a megújuló energia fontossága folyamatosan nőtt.

Az előző évszázad legnépszerűbb terméke, a duzzasztógátas vízerőművek szerencsére mára kimentek a divatból – talán több kárt okoztak a környezetnek, mint bármilyen nem megújuló energiaforrás használata –, helyét fokozatosan a nap- és a szélenergia hasznosítása vette át.

A szélenergia piaca folyamatosan gyarapszik. 2012-ben 10,7 százalékkal nőtt a termelésbe helyezett szélturbinák száma, az újonnan telepített „szélgépek” teljesítménye elérte a 44,7 gigawattot. Csak az Egyesült Államokban egy év alatt kétszeresére nőtt az üzembe helyezett turbinák kapacitása, elérte a 13 gigawattot. 2012-ben a szél által termelt energia tette ki a teljes energiafelhasználás 15 százalékát, egyes becslések szerint 2030-ra ez az arány 26 százalékra emelkedhet. Hogy mekkora piacról van szó, azt jól szemlélteti, hogy a 26 százalékos részesedés 3300 milliárd dolláros piacot feltételez.

A világ egyik vezető szélturbinagyártója a dán Vestas Wind Systems. A hatalmas forgalmú piacon természetesen hatalmas a verseny. A koppenhágai cégnek olyan iparági óriásokkal kell felvennie a vetélkedést, mint a General Electric, a Siemens. Európában ráadásul komoly kapacitásfelesleg alakult ki az elmúlt években. Ez arra vezethető vissza, hogy az EU-ban kiemelt fontosságúnak tartották a megújulóenergia-felhasználás arányának növelését a 2000-es évek elején, és igen nagy mértékű támogatásokkal segítették a beruházások felfutását.

A gazdasági válság és különösen a túlságosan gyors megtérülés miatt – a korábbi várakozásokkal szemben nem 15 év volt egy beruházás megtérülése, hanem 10 év alatti – az unió lassított a támogatások terén, a feles kapacitások pedig több piaci szereplőt is nehéz helyzetbe hoztak. A jövedelmezőség romlása komoly kihívás elé állította a Vestast is, az addigi túlságosan is optimista jövőkép hamar elillant, és komoly cash flow problémák jelentkeztek a cégnél. Az árfolyam a 2008-as 600 dán koronás csúcsról gyakorlatilag megállás nélkül 30 alá zuhant.

A menedzsment azonban hamar reagált a kialakult helyzetre. Az addigi növekedésorientált szisztémát felváltották egy racionális és költséghatékony stratégiára, amelynek három főbb pillére volt: költségcsökkentés, a beruházások visszafogása és optimalizálása, valamint a kapacitások jobb kihasználása. Szintén az új stratégia része lett, hogy a jövőben a cég sokkal nagyobb szerepet szán a karbantartáson elért árbevételnek. Érzékeltetésül, hogy mekkora cégről is van szó: csak 2012-ben 4943 alkalmazottat bocsátottak el, de még így is 17 778-an dolgoznak a vállalatnál.

A beruházásokat a múlt évben 62 százalékkal csökkentették, igaz, annak mértéke még így sem kevés, hiszen elérte a 286 millió eurót. Ezen intézkedések hatására a tavaly, utolsó negyedévben már jelentős mértékű pozitív EBIT-et és szabad cash flow-t produkált a cég. Az idei megrendelésállomány pedig több mint biztató: az év első négy hónapjában a Vestas több megrendelést kapott, mint szinte a múlt év egészében!

A jövő több szempontból is biztató. Az EU-ban jelenleg a teljes energiafelhasználáson belül a szélenergiáé 13 százalékot tesz ki, ugyanakkor meghatározott cél, hogy a következő évtizedben ez arány az EU átlagában 20 százalékra nőjön. Különösen a nagy energiafelhasználó országok esetében beszélhetünk komoly lemaradásról, a szélenergia-piacon jelentős növekedési potenciál van, ennek egyik haszonélvezője és nyertese a Vestas lehet. Bár szinte biztos, hogy a közeljövőben az árfolyam nem éri el a boldog békeidőkben megjárt 600 dán koronás szintet, a jelenlegi 52 koronás jó beszállási lehetőséget biztosíthat azoknak, akik optimistán tekintenek a megújuló energia piacára.

A Figyelő heti elemzője Elek Péter, a Dialóg Befektetési Alapkezelő Zrt. befektetési igazgatója

Kapcsolódó cikkek