Az ötödik leggyakoribb halálozási ok a gyógyszer-mellékhatás -áll az Európai Bizottság egészségügyi hatástanulmányában. Bármily meglepő, a világ legfejlettebb államaiban, az USA-ban és Nagy-Britanniában is hasonló eredménnyel végződtek az e tárgyú felmérések, az első hat halálozási ok között szerepel a nem megfelelő gyógyszeres terápia alkalmazása.

A célzott és helyes terápia életet ment, növeli a gyógyulási esélyt, s makroszinten is megtakarítást jelent. Egyebek között a helyes terápiát megalapozó modern diagnosztika szerepe volt témája a Figyelő Medicina Egészségügyi Konferenciának. Boncz Imre, a Pécsi Tudományegyetem tanszékvezetője előadásában kiemelte, a ma alkalmazott gyógyszeres terápiák mindössze 30-40-50 százalékában bizonyulnak eredményesnek. A célzott terápiában alkalmazott gyógyszerek esetében ez az arány megközelítheti a 100 százalékot, ha alkalmazásuk előtt molekuláris, célzott diagnosztikai vizsgálatokat végeznek, hogy valószínűsítsék, hogyan reagál a páciens a kezelésre.

Az újonnan piacra lépő készítmények ára nem alacsony, a diagnosztikai tesztek sem olcsók, növelik a kiadásokat, ugyanakkor megfelelő vizsgálatokkal kizárhatók a felesleges kezelések - hangzott el a konferencián. A hazai képalkotó diagnosztikai piac 4-5 milliárd forint értékű, miközben az európai átlag ennek kétszerese. Százezer lakosra Magyarországon 0.97 CT berendezés jut, az EU átlag 1.8, az MRI berendezések száma nálunk 0.34, míg az uniós átlag ennek háromszorosa, 0.9. Ettől függetlenül is lenne mit bőven fejlődnünk, mert a legmodernebb technikák már megjelentek a nemzetközi piacon.

Átalakulóban vannak a nemzetközi ellátási trendek- hívta fel a figyelmet előadásában Erőss György, a Philips Magyarország Kft. üzletágvezetője. Robbanásszerű fejlődésen megy keresztül az orvos-technika, orvos-technológia. A korszerű technikák továbbfejlesztett képi megjelenítéssel támogatják az orvosi beavatkozásokat, egyre elterjedtebbek a felhasználók igényeihez igazodó, személyre szabott megoldások, amelyek akár a betegtől távoli helyszínről is lehetővé teszik a kezelést, monitorozást. A világ tehát efelé halad, kérdés, mi történik Magyarországon.

„Az innováció, a korai és megbízható diagnózis növeli a gyógyszeres terápia eredményességét, hatékonyabbá teszi az egészségügyi források felhasználását, s pozitívan hat a gazdasági növekedésre, ehhez képest miért félünk az új technológiák bevezetésétől?" -kérdezte előadásában Erőss György. Ennek oka szerinte az, hogy még mindig sok tévhit létezik a modern képalkotó diagnosztikai eszközök alkalmazásáról, egyebek között az, hogy drága, beruházás-igényes, többletkapacitást jelent, munkahelyet „vesz el", s ha eddig megvoltak nélküle, ezután is meglesznek. Csakhogy a drágasággal szemben az az érv hozható fel, hogy csak a költségek allokációja változik. A beruházás kiváltható megfelelő pénzügyi konstrukcióval, a modern technológia alkalmazásával pedig bizonyíthatóan nő a hatékonyság: alacsonyabb fajlagos költségekkel szélesebb elérhetőség biztosítható.

Defenzív medicina

„Ha az egészségügyben nem jelenik meg az innováció, akkor folyamatosan romló színvonal mellett végezhető a gyógyító munka" - hangsúlyozta a Philips Magyarország Kft. üzletágvezetője. A konferencián arra vonatkozóan nem hangzott el információ, hogy az új, innovatív eljárások befogadására a jövőben mennyi többletforrás jut, az viszont igen, hogy a 2014-től kezdődő EU pénzügyi tervezési ciklus potenciális vesztese az egészségügy lehet.

Török Krisztina, a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) főigazgatója elmondta, a szektor a következő hétéves uniós költségvetésben nem élvez prioritást. (2007- 2014 között mintegy 460 milliárd forint költhető egészségügyi fejlesztésekre, 2014-20 között azonban már csak 100 milliárd forint.)

A főigazgató hangsúlyozta, még folynak a tárgyalások az Európai Bizottsággal, az egészségügyi államtitkár lobbizik, hogy a 100 milliárdos keret megduplázódjon. Mivel a jövőben nem áll rendelkezésre külön ágazati forrás a fejlesztésekre, a kórházaknak közös módszertanra lesz szükségük ahhoz, hogy szakmailag megalapozott pályázatokat nyújtsanak be, s uniós forrásokat nyerjenek. Az erre való felkészülés jegyében az intézmények 2020-ig szóló stratégiai fejlesztési tervet készítenek.

Az Állami Számvevőszék pozitív megállapításaival szemben Velkey György, a Magyar Kórházszövetség elnöke súlyosnak nevezte a fekvőbeteg-intézmények eladósodottságát. „Sokat imádkozunk azért, hogy az általában év végén folyósított konszolidációs pénz elég legyen"- mondta, s rögtön hozzá is tette, a konszolidációs támogatások nem gátolják meg az adósságállomány újratermelődését. A Kórházszövetség elnöke idézte Orosz Éva tanszékvezető egyetemi tanár tanulmányának főbb megállapításait a magyar egészségügy helyzetéről, ami sokkolta a hallgatóságot. ( A tanulmány az Egészségügyi Gazdasági Szemle 2013 januári számában jelent meg.)

S íme a tények: 1992-2007-ig az egészségügyi közkiadások átlagos növekedési üteme csak Magyarországon és Finnországban volt számottevően alacsonyabb, mint a gazdasági növekedés. Magyarországon 2012-ben a jóléti kiadások reálértéke az OECD becslése szerint 14 százalékkal alacsonyabb volt, mint 2007-ben, míg a GDP reálértéke 6 százalékkal csökkent. (3 legrosszabb: Magyarország, Görögország, Portugália.) S végül Orosz Éva harmadik megállapítása: 1992-ben az egy főre jutó hazai egészségügyi közkiadás az EU 15 átlag 50 százaléka volt, 2010-ben 36,7 százalékra csökkent.

Velkey György csokorba gyűjtötte az ágazat problémáit - a finanszírozási egyenetlenségtől kezdve, a defenzív medicinán át a szakemberek elvándorlásáig- ami a hallgatóság számára nem jelentett újdonságot. A leglesújtóbb megállapítás a konferencián az volt, amit a betegek a bőrükön éreznek, hogy az egészségügyi intézmények nem tudják tartani az egészségügyi protokollokat, mert annyira szűkösek a források.

Kapcsolódó cikkek