A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden közölt adatai szerint áprilisban 1,7 százalékra lassult az éves infláció a márciusi 2,2 százalékot követően. 1974 óta nem volt ilyen alacsony az infláció. Az előző hónaphoz, márciushoz képest 0,3 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak.

Suppan Gergely, a TakarékBank senior elemzője szerint a várakozásoknak lényegében megfelelően, 38 éves mélypontra, 1,7 százalékra zuhant az infláció áprilisban. A maginfláció azonban jóval mérsékeltebben, 3,4-ról 3,2 százalékra csökkent.Az infláció visszaesését túlnyomórészt a dohánytermékek áránál, valamint az üzemanyagáraknál jelentkező magas bázis okozta - emelte ki az elemző.

Szerinte óvatosságot indokol, hogy a ruházati termékek árai kissé nagyobb mértékben nőttek a szezonális hatáshoz képest, míg havi szinten emelkedtek a tartós cikkek árai is, ami a gyengébb forintárfolyam hatására utalhat. Az élelmiszerárakra nézve ugyanakkor enyhülő nyomást jelenthet a mezőgazdasági termelői árak mérséklődése.Mivel a belső kereslet hiánya továbbra is az infláció csökkenése irányába hat, valamint az idei év második felében a tavalyi élelmiszerár-emelkedés emeli a bázist, az infláció mérsékelt marad, decemberig 2 százalék körül, illetve kissé az alatt ingadozhat. Az alacsony inflációt a tervezett további rezsicsökkentések is támogatják - közölte.

Suppan Gergely szerint az idei év egészében 2,2 százalék, jövőre 2,9 százalék lehet az átlagos infláció. Mivel az infláció várhatóan az egész évben bőven a 3 százalékos inflációs cél alatt maradhat, a kamatcsökkentési ciklus folytatódhat. A további kamatcsökkentéseket támogathatja a kockázati felár visszatérése a tavaly év végi szintekre, azonban a forint sérülékenysége óvatosságot indokol - mondta az elemző.A mérlegkiigazítási folyamat, illetve a javuló, de továbbra is gyenge üzleti és fogyasztói bizalom miatt a kamatcsökkentések hatása aligha élénkítik a keresletet, így a kamatcsökkentések a reálgazdaság felől nem jelenthetnek érdemi kockázatot az inflációra.

Az év második felében a belső kereslet enyhe élénkülésére számít az elemző, ez azonban nem lesz elég erős ahhoz, hogy az inflációs kockázatot keltsen.Ha a forint gyengélkedése csupán átmeneti, év közepéig 4 százalékra csökkenhet az alapkamat a jelenlegi 4,75 százalékról, további kamatcsökkentésekhez azonban az ország kockázati megítélésének szignifikáns javulása, illetve a kedvező nemzetközi hangulat fennmaradása szükséges - közölte Suppan Gergely.Árokszállási Zoltán, az Erste elemzője úgy látja: az 1,7 százalékos éves infláció valószínűleg a legalacsonyabb ebben az évben.

A következő hónapokban ennél néhány tized százalékponttal magasabb éves árindex várható, az azonban egyre kevésbé valószínű, hogy az év második felében jelentősebben emelkedne az infláció.A hosszúra nyúlt tél miatt a mezőgazdasággal kapcsolatban voltak kételyek egy-két hónappal ezelőtt, de az utóbbi néhány hétben ezek a kockázatok enyhülhettek, mert sokkal kedvezőbbé vált az időjárás - emelte ki. Ez azt valószínűsíti, hogy az év második felében elég jó termés várható, így az élelmiszerárak emelkedése is visszafogottabb lehet, mint amire korábban számítottak - közölte.

Az idén várhatóan 2-2,5 százalék között lesz az éves átlagos drágulás Magyarországon - fejtette ki Árokszállási Zoltán. Hozzátette: a rezsicsökkentés ebben az évben lehúzza az árakat. Jövőre valamivel nagyobb lehet az árdrágulás üteme, visszaállhat egy olyan szintre, ami a magyar gazdaságban hosszabb távon jellemző maradhat. Az elemző szerint nincs jele, hogy az infláció jelentős megugrásától kellene tartani.Az is látszik az adatokból, hogy a gazdaság továbbra is viszonylag gyenge, kereslet oldali infláció nyoma alig látszik, így a Magyar Nemzeti Bank tovább tudja csökkenteni az alapkamatot - fogalmazott az elemző.

Kapcsolódó cikkek