A Kelet-Afrikai Közösség (EAC) nemzetközi szervezetét öt ország (Burundi, Kenya, Ruanda, Tanzánia, és Uganda) hívta életre 1967-ben. Az 1977-es felbomlását követően 2000-ben alakult újjá a közösség, mely immár szabadpiaci térséget alkot, ami hasonlóan az EU-hoz, a javak, a tőke, és a munkaerő szabad áramlására épül. Az EAC következő célkitűzése a közös valuta és a politikai szövetség 2015-re történő kialakítása.

Európa válságát általában az eurozóna kríziséből vezetik le. Egyes országok képtelenné váltak kiadásaik finanszírozására, így olyan erősebb gazdaságokhoz voltak kénytelenek fordulni, mint Németország, vagy akár Kína. A gazdasági visszaesés ezért közvetetten ugyan, de egyértelműen negatívan befolyásolja a nemzetközi integrációt.

A monetáris unió létrehozásához nagyszabású közös pénzügyi forrásokra van szükség, melyekhez korábban az EU, és azon belül is főként Németország támogatására nagy mértékben alapoztak Afrikában. A válság nyomán azonban ezek az országok jelenleg nem tudnak kellő mértékben hozzájárulni a folyamatokhoz, így az európai krízis miatt a Kelet-afrikai ötöknek egyéb bevételi lehetőségeket kell feltárniuk.

A válság megmutatta, hogy az európai integráció mely résztvevői a gépezet gyenge láncszemei, és hogy ez által milyen törékeny az egész felépítmény. A közösség inflációhoz, államadóssághoz, és egyéb GDP mérőszámokhoz kötött kritériumai súlyosan sérültek az elmúlt években. Ebből okulva az EAC-nak figyelemmel kell kísérnie a konvergencia-kritriumok rendszerének alakulását, és választ kell találnia arra, hogy mi a teendő, ha egyes tagok teljesítménye felvételüket követően tartósan a megllapított limit alatt marad.

Honest Prosper Ngowi a tanzániai Mzumbe Egyetem közgazdasági és üzleti kutatója, és előadója, illetve többek között az Egyesült Nemzetek Kereskedelmi és Fejlődési Konferenciájának Tagja.

Kapcsolódó cikkek