A jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik.
Marketing óra Geszti módra
Figyelő Online
- Sárvári Marcell
2013.05.09 10:22
A reklámszakma is megszenvedi a pénzügyi válságot, felére csökkent a megrendelések értéke, jöhetnek a mém-kampányok a kétoldalúvá vált kommunikációban. Geszti Péter a magyar reklámpiacról, a reklámiparban alkalmazott új technikai fogásokról beszélt szerda este a Budapesti Corvinus Egyetemen tartott előadásában.
Az online és offline médiában rendre találkozunk a mémekkel, a vírus-, és gerillamarketing egyre elterjedtebb eszközeivel, mégsem tudjuk pontosan, mi hívta életre ezeket, miből táplálkoznak, és mik is ezek valójában.
A fenti jelenségek létrejöttében nagy szerepet játszanak a 2008-as pénzügyi válság hatásai. Mivel a hitel-, és ingatlanpiacokon óriási veszteségeket szenvedtek mind az egyes vállalatok, mind a magánszemélyek, a cégek forgalma visszaesett. Ezáltal ezek az intézmények jóval kevesebbet képesek termékeik népszerűsítésére költeni, így a válság elérte a reklámpiacot is. A megrendelések mértéke felére esett vissza az elmúlt években, így ennek az iparágnak is a hatékonyabb, innovatív megoldások felé kell fordulnia.
Ennek a megújulásnak az eszközei az úgynevezett mémek. Ezek az egyes kulturális jegyeket, sajátosságokat felhasználó, humoros reklámfogások a hólabda effektusra építenek. Az ügynökségek ennek keretében egy többszakaszos kampányt indítanak, melynek során maguk készítik el saját hirdetésük paródiáit, melyre válaszul a közönség is folyamatosan kitermeli saját paródiáit. Ennél fogva szélesebb körben, és elevenebb élményként jut el a reklám az egyes felhasználókhoz.
Erre példa az „Az ég kék", „A fű Zöld", „Az élet szép" plakátsorozat, melyre előbb felkerültek az olyan feliratok, mint az „A köztársaság banán", majd jöttek a lakossági kreálmányok, mint az „A mondat tő". Az információs társadalom elterjedésével, így többek közt a Facebookon keresztül a reklámkommunikáció kétoldalúvá válok napjainkban, így a cégek egyre inkább a fogyasztó által próbálják eladni termékeiket.
„A reklám mindent felzabál a kultúrából, amit tud, hogy fokozza az eladást" - mondta Geszti a mémek, és a kultúra kölcsönhatásáról. Ezen belül külön kitért Magyarország sajátosságaira. A reklámszakma nagyágyújaként emlegetett mentor elmondta, hazánkban a sugallt, és a reális valóság közötti különbség olyan feszültséget hoz létre, amely a humoron keresztül tör ki a társadalomból. Ez érhető tetten a hazai mémekben is, akár a politikával, akár egy-egy szolgáltatás, vagy termék reklámjával kapcsolatban.
Geszti Péter ezen túlmenően a „fapadosodás évtizedének" nevezte a mostani korszakot, melyben a cégek fennmaradásának kulcsa szolgáltatásaik mértékének, és ezzel kiadásaik és áraik csökkentésében rejlik, a fapados légitársaságok nyomán.
A fenti jelenségek létrejöttében nagy szerepet játszanak a 2008-as pénzügyi válság hatásai. Mivel a hitel-, és ingatlanpiacokon óriási veszteségeket szenvedtek mind az egyes vállalatok, mind a magánszemélyek, a cégek forgalma visszaesett. Ezáltal ezek az intézmények jóval kevesebbet képesek termékeik népszerűsítésére költeni, így a válság elérte a reklámpiacot is. A megrendelések mértéke felére esett vissza az elmúlt években, így ennek az iparágnak is a hatékonyabb, innovatív megoldások felé kell fordulnia.
Ennek a megújulásnak az eszközei az úgynevezett mémek. Ezek az egyes kulturális jegyeket, sajátosságokat felhasználó, humoros reklámfogások a hólabda effektusra építenek. Az ügynökségek ennek keretében egy többszakaszos kampányt indítanak, melynek során maguk készítik el saját hirdetésük paródiáit, melyre válaszul a közönség is folyamatosan kitermeli saját paródiáit. Ennél fogva szélesebb körben, és elevenebb élményként jut el a reklám az egyes felhasználókhoz.
Erre példa az „Az ég kék", „A fű Zöld", „Az élet szép" plakátsorozat, melyre előbb felkerültek az olyan feliratok, mint az „A köztársaság banán", majd jöttek a lakossági kreálmányok, mint az „A mondat tő". Az információs társadalom elterjedésével, így többek közt a Facebookon keresztül a reklámkommunikáció kétoldalúvá válok napjainkban, így a cégek egyre inkább a fogyasztó által próbálják eladni termékeiket.
„A reklám mindent felzabál a kultúrából, amit tud, hogy fokozza az eladást" - mondta Geszti a mémek, és a kultúra kölcsönhatásáról. Ezen belül külön kitért Magyarország sajátosságaira. A reklámszakma nagyágyújaként emlegetett mentor elmondta, hazánkban a sugallt, és a reális valóság közötti különbség olyan feszültséget hoz létre, amely a humoron keresztül tör ki a társadalomból. Ez érhető tetten a hazai mémekben is, akár a politikával, akár egy-egy szolgáltatás, vagy termék reklámjával kapcsolatban.
Geszti Péter ezen túlmenően a „fapadosodás évtizedének" nevezte a mostani korszakot, melyben a cégek fennmaradásának kulcsa szolgáltatásaik mértékének, és ezzel kiadásaik és áraik csökkentésében rejlik, a fapados légitársaságok nyomán.
Hozzászólások
Le Pen az EU-s népszavazásról
Marine Le Pen államfővé választása esetén megvárja a német és az olasz parlamenti választások eredményét, mielőtt népszavazást ír ki.
Megszavazták a "CEU-törvényt"
A jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik.
Újabb vizsgálat tárgya a Hungast
Mégsem jön létre a menza cégek tervezett fúziója. Egyelőre nem vásárolja meg a Hungast Zrt. a Sodexot, mert nem teheti. A Gazdasági Versenyhivatal közbelépett.
Szíriai fegyveresekkel állt kapcsolatban a szentpétervári merénylő
A felrobbantott pokolgép hasonló volt ahhoz a másikhoz, amelyet később a Ploscsagy Voszsztanyija metróállomáson hatástalanítottak.
Megszavazták a "CEU-törvényt"
A jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik.
