A Voxeu-n publikált elemzés Woodford-ra hivatkozva kiemeli, hogy az elmúlt évtizedekben egyre jelentősebbé vált a kommunikáció a monetáris politikai eszközrendszeren belül. A gyakori és egyértelmű állásfoglalások növelik a transzparenciát, a külső elszámoltathatóságot, és általuk befolyásolhatóak a magánszektor várakozásai is a gazdasági folyamatokkal és az intézményi reakciókkal kapcsolatban.

Az alapkamattal kapcsolatos döntésekről havi rendszerességű sajtókonferenciákon számol be az EKB, amit a piaci szereplők is figyelemmel kísérnek. A megfigyelők azonban élesen kritizálják az intézmény kommunikációját, és leginkább a gazdaságpolitikai környezet és célok közti összehangolatlanságot kérik rajta számon. A másik oldalon viszont azt tapasztalhatjuk, hogy hatékony a jövőbeli folyamatok előrejelzésében és a piaci várakozások alakításában.

Ennek az ellentmondásnak a feloldására tett kísérletet David-Jan Jansen és Jakob de Haan, akik ehhez az EKB szóhasználatának alakulását vizsgálták meg. Azt a kérdést tették föl, hogy mennyiben változott az EKB kommunikációja 1999 és 2009 között, azaz mennyiben lennének előre jelezhetőek, vagy érthetőek a napjainkban tett lépések egy olyan ember számára, aki csak az ezredforduló idején követte figyelemmel az EKB döntéseit.

A kutatás módszertana a Laver, Benoît és Garry által 2003-ban kifejlesztett, úgynevezett Wordscores eljárás, amelyet az EKB havi sajtókonferenciáin elhangzott állításokra alkalmaztak. Lényege, hogy a használt szavak gyakorisága alapján elválasztja egymástól azokat a szövegeket (referencia-szövegek), amelyek policy-jellegű, előremutató információkat tartalmaznak, és azokat, amelyek ezt nem fejezik ki közvetlenül (ún. szűz szövegek). Ezt követően a szóhasználat alapján válik becsülhetővé, hogy milyen politikát képviselnek a szűz szövegek.

Az EKB monetáris politikai álláspontját vizsgáló kutatás során a referencia szövegeket az 1999 és 2001 közötti, a szűz szövegeket pedig az azt követő évek nyilatkozatai képezik. A Szerzők hipotézise úgy szólt, ha a bevezető nyilatkozatok a Gazdasági és Monetáris Unió első három évéből hasznosnak bizonyultak a későbbi nyilatkozatok megértéséhez, akkor a Központi Bank kommunikációja ellentmondásoktól mentes. A mindenkori elnökök állásfoglalásait aszerint osztályozták, hogy helyzetértékelésük magas, vagy alacsony kamatlábat indokoló gazdaságpolitikai környezetet fest-e le.

Az eredmények alapján szemléletessé vált, hogy a nyilatkozatok egyértelműen együtt mozogtak a kamatláb változásának irányával, és mértékével is. Jansen és de Haan szerint a Wordscore módszertan által becsült irányvonal és az aktuális gyakorlat közti összhang alapján az EKB kommunikációja egyértelműen belsőleg konzisztensnek tekinthető.

Jakob de Haan a De Nederlandsche Bank kutatási részlegének vezetője, valamint a Gröningen Egyetemen politikai gazdaságtan professzora. Államadósság, monetáris politika, központi banki függetlenség, politikai -és gazdasági szabadság és európai integráció témákban publikál.
David-Jan Jansen a Nederlandsche Bank-nál kutatója, vizsgálatainak tárgya elsősorban a központi banki kommunikáció.

Kapcsolódó cikkek