A tervezett projektben a japán Mitsui és Mitsubishi, illetve a francia GDF Suez is 16,6 százalékos részesedést szerezne, míg a létrejövő új vállalat többségi tulajdonosa a kaliforniai székhelyű Sempra Energy lenne. A terminál húsz éven keresztül évi 12 millió tonna gázt cseppfolyósítana palagázból, amit a legújabb egyezség alapján a két japán és a francia cég exportálhatna.

A világ palagáz-kitermelése egyre növekszik, miközben a nem konvencionális gázlelőhelyek kiaknázásában az USA jár élen. Az iparág felfutását az egyre növekvő gázárak és a technológiai fejlődés segítette elő, aminek köszönhetően gazdaságossá vált a mélyen fekvő, apró szemcsés pala között lévő földgáz kitermelése. Bár az USA mellett európai országok (többek között Franciaország, Lengyelország, Magyarország) is rendelkeznek komolyabb palagáz-mezővel, a nagy beruházás-igényű kitermelés leginkább az amerikai kontinensen indult be.

Az USA kormánya a palagáztól és az azt cseppfolyósító LNG (liquid natural gas) technológiától reméli az ország energiafüggőségének megszüntetését, ami eddig a fő oka volt az USA negatív kereskedelmi mérlegének. Ennek köszönhetően az amerikai kormány igyekszik csökkenteni az energiaimportot és megtiltani az USA-ban előállított földgáz exportját, amelynek piaci ára az egyik legalacsonyabb a világpiacon. Amíg az USA-ban 4, addig Európában 10, Ázsiában pedig már közel 15 dollár a kereskedelmi ára egy brit hőegységnek (BTU). Az USA így hatalmas exportbevételre tehetne szert a földgáz révén, ám a kormány inkább belső felhasználásra szeretné fordítani a frissen nyitott kutak termelését.

Az USA világpiactól való elzárkózásának egyik legnagyobb vesztese az első számú LNG importőr Japán lenne, amelynek fogyasztása eléri az évi kitermelt mennyiség harmadát. A szigetország nem rendelkezik elegendő saját energiával, amely iparát képes lenne kiszolgálni, továbbá a fukushimai katasztrófát követően az atomenergiára sem támaszkodhat - épp ennek alternatíváját keresve növelték Japánban tavaly 11 százalékkal az LNG importját. Ennek tükrében válik érthetővé, hogy miért fektet számos japán energetikai óriás komoly pénzeket az USA-ban épülő LNG terminálokba, miközben valamennyien az exportkorlátozás feloldására várnak.

A növekvő amerikai palagáz-kitermelésnek komoly hatásai lehetnek a globális LNG piacra is. A dinamikusan növekvő kínálat könnyen lenyomhatja a földgáz árát, ami érződni fog a szektor profitvárakozásain is. Az olcsóbb cseppfolyós gáz komoly versenytársává válhat a konvencionális, gázcsöveken keresztül exportált földgáznak is, ami már az orosz Gazprom számára is kihívást jelentene.

Stanley Reed, újságíró, az Association of American Correspondents in London elnöke. Tanulmányait a Yale University-n és a Columbia Business School-on folytatta, írásai legtöbbször a Bloomberg News és a Bloomberg Businessweek hasábjain jelennek meg.

Kapcsolódó cikkek