Ha egyszer megírja a visszaemlékezéseit, az Európai Unió kereskedelmi biztosa valószínűleg külön fejezetet szentel majd memoárjában Kínának. Karel de Gucht és a felügyelete alá tartozó bizottsági szolgálat ugyanis mostanában egyre több időt szentel olyan dömpingügyek kibogozásának, amelyek az ázsiai ország cégeinek agresszív piaci terjeszkedésével állnak összefüggésben. A Bizottság ennek jeleként a napokban, mondhatni futószalagon három nagy visszhangot kiváltó döntést is hozott, ami kínai üzleti érdekeket sérthet és egyes félelmek szerint akár kereskedelmi háborút is kirobbanthat a két gazdasági szuperhatalom között.

A belga kereskedelmi biztos röpke egy hét alatt dömping miatt előbb büntetővámokkal sújtotta a kínai napelem-exportőröket, majd a konyhai kerámialapok előállítóit is, hogy aztán a mobil telekommunikációs hálózatok gyártásában az egyik globális piacvezetőnek számító Huawei elleni dömpingellenes vizsgálat elindításával tegye fel a pontot az i-re. Ha brüsszeli tisztviselőknek hinni lehet, ez még csak a jéghegy csúcsa, hiszen állítólag további 17 kínai vonatkozású ügyben vizsgálódnak még az uniós hatóságok.

BÜNTETŐVÁM
A három ügy közül volumenében kiemelkedik az az intézkedés, amellyel az európai napelem-gyártókat szeretné megvédeni az Európai Bizottság a szerinte irreálisan alacsony árakkal operáló kínai konkurenciával szemben. A testület május 11-én úgy döntött, hogy egyelőre hat hónapos próbaidőre június 5-től átlagosan 47 százalékos büntetővámmal sújtja az EU-ba irányuló kínai exportot. Az európai napelem gyártók panaszára indult dömpingeljárás megerősítette azt a gyanút, hogy a kínai cégek az államtól kapott nagyvonalú szubvencióknak és olcsó hiteleknek köszönhetően irreálisan alacsony áron tudták értékesíteni a portékájukat az EU területén. A kínai export ellen hivatalosan panaszt tevő európai cég, az EU ProSun első embere szerint ez közvetlen szerepet játszott közel 70 európai napelem gyártó cég tönkremenetelében 2009 és 2013 között. Milan Nitzschke és más európai cégvezetők azzal vádolják Pekinget, hogy évente 10 milliárd eurót invesztál abba, hogy vállalatai olcsó napelemekkel árasszák el Európát. Kína becslések szerint a globális napelemes piac 80 százalékát tartja ellenőrzése alatt és 2009 és 2013 között 63 százalékról 84 százalékra növelte piaci részesedését az öreg kontinensen. Az Europolitics nevű brüsszeli kiadvány úgy értesült, hogy a kínai napelem export az EU-ba irányuló teljes kínai kivitel 7 százalékát teszi ki. A dömpingeljárás keretében bevezetendő tarifaemelés becslések szerint több mint száz kínai céget érint majd.
A komoly gazdasági érdekek miatt aligha meglepő tehát, hogy Kína sem akar adós maradni és egy-két nappal az EU döntése után dömpingellenes vizsgálat megindítását jelentette be az EU-ból, Japánból és az USA-ból származó acélcsövek importja kapcsán.

Gyévai Zoltán cikkének részleteit keresse a Figyelő 21-dik számában.

Kapcsolódó cikkek