A rendszerváltás utáni első parlament tagjaihoz képest hétszer akkora pénz ütötte a képviselők markát a most záruló kormányzati ciklusban. Az Országgyűlés honlapján megtalálható adatok szerint 1990-ben a képviselői alapdíj 32 500 forint volt. Tavaly ezen a jogcímen 231 900 forintot kaptak a honatyák, honanyák. A különbség csak első látszatra tűnik hatalmasnak, valójában az elmúlt közel két és fél évtizedben mért inflációt figyelembe véve sokat vesztett reálértékéből ez a kifizetés. Ha minden évben csak az infláció mértékével emelkedett volna az alapdíj összege, akkor most nem 231 ezer forintot kapnának a parlamenti ülésteremben helyet foglalók, hanem 395 ezret.

Ugyanebben az időszakban a nemzetgazdaságban jobban nőttek a bruttó keresetek. A statisztikai hivatal kimutatása szerint 1990-ben 13 446 forint volt az átlagos bruttó kereset, míg tavaly 230 664 forint. Ez egyben azt is jelenti, hogy nem csak a képviselők, de általában a bérből, keresetből élők sokat buktak az elmúlt két évtizedben az infláción. Az árak ugyanis jobban emelkedtek, mint a fizetések.

Azért a gyűjtést még nem érdemes elkezdeni az éhező képviselők megsegítésére. A „mellékesekből" szépen csurdogált a zsebekbe. Ha valaki két bizottságnak is a tagja volt a mostani ciklusban, akkor mindjárt további 220 ezer forinttal tudta kiegészíteni havonta az alapdíját. Ezt is figyelembe véve már nem beszélhetünk arról, hogy a parlamentbe jutás oltári nagy kockázattal járna a családi kasszák tekintetében.

Az Országgyűlés Hivatalától a parlamenti ülésszak, egyben a négyéves kormányzati ciklus lezárása miatt kértünk információt a T. Ház működtetésének költségeiről. Tényadatok azonban csak 2012-ig állnak rendelkezésre, a 2013-as évi gazdálkodásról majd csak március végén készül el a jelentés. Annyi azonban már most kijelenthető, hogy ebben a ciklusban 20-25 milliárd forintba került az adófizetőknek a törvényhozás. Ebben nem csak a képviselői juttatások, hanem az üzemeltetés, illetve a beruházások is benne vannak. Ami az idei évet illeti, az Országgyűlés Hivatalának 21,3 milliárd forintból kell megoldania a kiadásokat. Volt év, például 2012-ben, amikor 25 milliárd jutott erre, de nyilván a feladatok, fejlesztések, beruházások ütemezése is meghatározza az éves kiadásokat. A beruházások közül az idei költségvetést érinti a Kossuth Lajos tér rekonstrukciójának folytatása (a Steindl Imre program részeként), az ugyanide tervezett mélygarázs, valamint a Látógatóközpont és az Országgyűlési Múzeum kialakítása is. Ide kapcsolódik, hogy az új képviselőtestület megalakulásáig, vagyis várhatóan még a tavasz végéig befejeződik az alsóházi ülésterem felújítása.

Kapcsolódó cikkek