Negatív ipartörténeti eseményre került sor tavaly augusztus végén: véget ért a bauxit feldolgozása a Mal Zrt. ajkai üzemében, ami egyben egy hét évtizedes történet, a timföldgyártás magyarországi végét jelentette.

A bauxitbányászat és a timföldgyártás korábban idehaza emberek tízezreit foglalkoztatta, ám a rendszerváltás után gyorsan leépült. Az utolsó bauxitbánya is a Malhoz kapcsolódott, Halimbán zárták be körülbelül egy évvel ezelőtt, a gazdaságosan kitermelhető készletek kimerülése miatt. Nem sokkal azelőtt, hogy 2013. február 27-én elrendelte a bíróság a cég felszámolását.

Bezárt bánya

Mivel a kormány korábban nemzetgazdaságilag kiemelt jelentőségűnek minősítette a 2010. október 4-i vörösiszap-katasztrófában megroppant céget, a felszámolást az állami Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. feladata lett.

Az eljárás kezdetekor a cég munkajogi létszáma a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) tájékoztatása szerint még pontosan ezer volt. A bányabezárás miatt azonban már tavaly február elején bejelentett a Mal egy 196 fős leépítést, ebből a keretből végül 162 embert küldtek el.

Fogyatkozó létszám

A következő fordulópont július végén következett be: leállt a bauxit feldolgozása, utolsóként Magyarországon. A valaha legnagyobb almásfüzitői feldolgozó már 1997-ben, míg a mosonmagyaróvári 2002-ben fejezte be a tevékenységét.

Ennek folyományaként tavaly augusztus 24-én bejelentettek egy idén május végéig ütemezett 250 fős elbocsátást. Felmondták 43 embernek, 26-an nyugdíjba mentek, 125-en pedig maguktól távoztak. Közben olyan munkakörökbe, ahová belülről nem találtak megfelelő dolgozót, 19 embert vettek fel.

Így per pillanat 663-an dolgoznak annál a cégnél, amely a vörösiszap-tragédia miatt talán a leginkább gyűlölt vállalat Magyarországon, a térségben azonban még most is meghatározó foglalkoztató. Ráadásul már nem is keletkezik vörösiszap a tevékenysége nyomán.

Tovább csökken

A cég már vásárolt alaptimföldet dolgoz fel magasabb hozzáadott értékű termékekké, amelyeket egyebek mellett a műanyag- és kerámiaipar használ. A technológiai átállásnak is van létszámszükséglete, Pad Ferenc, az Ajkai Alumíniumipari Szakszervezet elnöke a Figyelőnek úgy becsülte, hogy mire májusban véget ér az átmenet, 400 és 500 között stabilizálódik az állomány.

Az érdekképviseleti vezető szerint egyébként, amennyiben az állam gyorsabban és határozottabban lépett volna fel a munkahelyek megmentése érdekében, akkor új helyszínen lehetőség lett volna bányát nyitni, és akkor a bauxitfeldolgozáshoz kapcsolódó munkahelyek is megmaradhattak volna Ajkán és környékén. Pontos adatokkal ugyan nem rendelkezik, de Pad Ferenc úgy becsüli, hogy a Mal beszállítóinál legalább annyi munkahely szűnt meg, mint magánál a cégnél.

Hiányzó feltételek

Mivel szerinte legkésőbb két évvel ezelőtt kellett volna cselekedni, a szakszervezet elnöke nem is vitatkozik az NFM álláspontjával, amely azt rögzítette, hogy a felszámolás kezdetekor (azaz egy éve) semmilyen feltétele nem volt meg a bauxitfeldolgozás továbbvitelének. A technológiai berendezések egymilliárd forintba kerülő nagy karbantartását tavaly nyáron el kellett volna végezni, erre nem került sor.

Noha az üzemet 2011-ben átállították az úgynevezett száraz technológiára, a katasztrófát okozótól eltérő állagú vörösiszap tavaly augusztus előtt így is keletkezett. Az üzem területén lévő ideiglenes tároló helyek viszont megteltek, külső elhelyezésre pedig nincs engedélye a cégnek. Az addigi technológia továbbvitelének további akadályként az NFM megemlítette azt is, hogy az import bauxitnak magas a finanszírozási igénye.

Exportra megy

A termelés ettől függetlenül folyamatos, és vevőkben sincs hiány Szegőné Kemerle Judit felszámolóbiztos szerint. A vásárlók mind külföldiek.

Az NFM tájékoztatása szerint már megkezdődött a vagyon nyilvános pályázat útján történő értékesítése, elsődlegesen a termeléshez nem szükséges járműveket, gépeket, anyagokat akarják eladni.

Ami a vállalat lényegi részét illeti, a felszámolóbiztos lapunknak azt mondta, a Malt a nyilvános értékesítés szabályai szerint hirdetik meg, és reméli, szakmai befektető veszi meg. A kormányzat egy évvel ezelőtt kész menetrenddel állt elő: a tevékenységet egy új, köztulajdonú cégbe kell vinni, amely majd megvásárolja a Mal eszközeit. A felkészülés zajlik, az NFM azt írta, az erre a célra létrehozott Nemzeti Mal-A Zrt. jövőbeni működését megalapozó szakértői eljárások lebonyolítása várható.

Aduk az államnál

A vállalat működőképességének megőrzésére milliárdokat költő kormányzatnak minden eszköze megvan ahhoz, hogy más ne adjon ajánlatot. A Mallal szemben összesen közel 200 milliárd forintnyi a követelés, ennek több mint háromnegyede az államé. Ez önmagában is elriasztana bármely magánbefektetőt, de egy törvényi passzus alapján államosításra is sor kerülhet a 135 milliárdos hulladékgazdálkodási bírság miatt.

Pad Ferenc szerint fontos lenne, hogy mielőbb tisztába tegyék a Mal tulajdonosi hátterét. Már csak azért is, mert amíg ez nem történik meg, addig nincs lehetőség bérről, juttatásokról tárgyalni. Márpedig a Malnál 6 éve nem volt béremelés.

Kapcsolódó cikkek