Miközben kommunikációs szinten az energetikában a rezsicsökkentés mindent megmagyaráz, az esetek többségében csak sejteni lehet, mi volt a kormányzat célja bizonyos tulajdonszerzésekkel.

Rejtély például, miért tartotta szükségesnek a Fővárosi Gázművek kisebbségi részvénycsomagjának megvásárlását, amikor a többségi részesedés korábban is köztulajdonban, a fővárosnál volt. Valószínűleg valamiért úgy gondolják, hogy állami kézben lévő szolgáltatókkal egyszerűbb elérni a nonprofit működést.

Erőmű is jöhet

Az utóbbi miatt, amíg a mostani kormányzati irányvonal érvényesül, aligha lesz olyan - a lakosság ellátását érintő - energetikai államosítás, amely az eredménymutatók alapján megtérül. Ettől függetlenül további szolgáltatókat is vehet az állam.

Németh Lászlóné fejlesztési miniszter február 25-én például arról beszélt, tárgyalnak arról, hogy az MVM növelje jelenleg 25,5 százalékos tulajdonrészét a többségében német cégek által birtokolt Mátrai Erőműben.

Drága barátság

Ami a Mol-pakett megvételét illeti, az tény, hogy a Mol és a 21 százalékos tulajdonos Szurgutnyetyegaz viszonya annyira elmérgesedett, hogy az a magyar-orosz államközi kapcsolatokat is veszélyeztette. Többen ezért úgy gondolják: a tranzakcióra elsősorban azért került sor, hogy elháruljon egy akadály a magyar-orosz összeborulás elől.

Kérdés persze, ért-e ez 290 milliárd forintot. A hét közepi árfolyamokon ugyanis az állam pakettje ennyivel ér kevesebbet az 1,88 milliárd eurós vételárnál.

A témáról részletesen olvashat a Figyelő hetilap február 27-i, idei 9. lapszámában.

Kapcsolódó cikkek