A világon elsőként, a hazai agykutatási eredményekre alapozva indul a NAP, amely az alapkutatások, a betegségmegelőzés, a gyógyítás terén egyaránt egyedülálló kezdeményezés - hangsúlyozta Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke ma délelőtt, amikor Orbán Viktor kormányfővel és Freund Tamás akadémikussal, a NAP elnökével aláírták a tudományos kutatásról szóló együttműködési megállapodást . Az MTA elnöke utalt a magyar tudósok nemzetközi elismertségére, és elmondta azt is, hogy a pár éve elkezdődött Lendület program eredményeként sok tehetséges fiatal kutató jött vissza külföldről, itthon folytatva a tudományos munkát, amelyhez a kormány jelentős anyagi támogatást nyújt. Azt reméli, hogy a négy évre meghirdetett NAP, bekapcsolódva a nemzetközi kutatásokba azután is folytatódik.

Az agy az anyag evolúciójának része, ebben épült öntudatára az anyag, ez vezérli a szervezetünket. A 100 milliárd idegsejtből álló agy képes saját tudatában lenni, feltenni a kérdést, mi az eredetünk lényege - fogalmazott Freund Tamás, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének (MTA KOKI) igazgatója, aki az Európai Idegtudományi Társaságok Szövetségének korábbi elnöke, s akit fölkértek a NAP elnöki tisztségének betöltésére. Utalt arra, hogy a világ fejlett részén az agy betegségei felelősek a teljes betegségteher harmadáért, 2010-ben 30 európai ország mentális és neurológiai betegségekből eredő költsége 798 milliárd euró volt, miközben 500 milliárdot fordítottak a szív- és érrendszeri-, a rákbetegségek, és a cukorbetegség kezelésére. Ez azért is lehetséges, mert ez utóbbi betegségekben szenvedők korábban elvesztik az életüket, amíg az idegrendszeri bajokkal évtizedekig, élethosszig küszködnek az emberek. Ezért is elsődleges az agy- és az elmebetegségek kutatása. Ezt vallja a világ is, hiszen miközben a magyar kormány Európai Uniós elnöksége alatt meghirdette az agykutatási programot, rá egy hónapra az EU hirdetett meg egy, 1,2 milliárd eurós projektet, Obama amerikai elnök pedig tavaly áprilisban egy 3 milliárd USD-s tíz évre szólót.

Az elmúlt négy év elsősorban a gazdaságról szólt, ez alapozta meg az oktatás megújítását és a kutató-fejlesztő-innovációs munka előtérbe kerülését - mondta Orbán Viktor. A kormányfő szerint a 12 milliárd forint ugyan kevésnek tűnik az EU-s és az amerikai forrásokhoz viszonyítva, de bízik abban, hogy a sikeres magyar kutatások további forrásokat vonzanak. Kiemelte a magyar szellemi kapacitások hasznosságát az ország társadalmi és gazdasági szférájában. Arra biztatta a tudósokat, hogy nyissák ki a kaput a nemzetközi tudományos világ prominensei előtt, hogy ne kifelé, hanem inkább befelé áramoljon a tudás. „Magyarország négy év alatt termelési központtá vált, a következő lépés, hogy tudományos központtá váljon" - jelentette ki. A kormány ezért is támogatja a NAP-ot, hiszen ez a konzorcium nem szétszórtan kezeli a tudományra adott pénzt, hanem az erői összeadódnak.

A NAP öt tematikus pillérre fókuszál, amelyben a felfedező kutatások, a klinikai diagnosztikai és terápiás eljárások, az ideggyógyászatban alkalmazott eszközök- műszerek kifejlesztésére a gyógyszerkutatásokra és az idegrendszeri betegségek társadalmi hatására koncentrálnak - mondta Oberfrank Ferenc, a NAP igazgatója, az MTA KOKI ügyvezető igazgatója. A programban részt vesz a Richter Gedeon Nyrt. is, s mint azt Szombathelyi Zsolt kifejtette: a gyógyszerkutatás költséges, hiszen jó esetben átlagosan 15 év alatt sikerül forgalomba hozni egy új készítményt, amelynek költsége 500 millió dollár. Ám sok esetben a kutatás korábbi fázisaiban kiderül, hogy nem megfelelő az adott molekula biztonsága, nem éri meg a befektetőnek a további forráspumpálás, de leggyakrabban a hatékonysággal van baj. Úgy fogalmazott: az ipar és a tudományos kutatók együttműködésével eredményesebbek lehetnek.

A Pécsi Orvostudományi Egyetem idegsebész akadémikusa, Dóczi Tamás célként fogalmazta meg az agykárosodások csökkentését. Mint mondta, az idegtudományban fel nem ismert járványok vannak, csak nem olyan látványosak, mint más betegségek. És azt is figyelembe kell venni, ezek a kórok a beteg mellett sújtják a családokat és óriási terhet rónak a társadalomra, sok esetben stigmatizálnak. Bizonyos betegségekben már vannak olyan stimuláló eszközök, amelyeket az agyba ültetve önellátóvá tehetők a betegek.

Kérdésünkre, hogyan lehet bejutni az agykutatási programba, miként lehet pénztámogatáshoz jutni, Freund Tamás azt válaszolta: minden, az élettudományokban jártas egyetemet, szellemi műhelyt meghívtak. A NAP úgynevezett A alprogramjához eddig 58 kutatási témában nyertek pénzt a pályázók, a munkát a következő hónaptól kezdik el, e célokra 6,4 milliárdot szánnak. Céljuk a kutatóhelyek megerősítése, a résztvevők együttműködése. Az alprogramban 10 konzorciumi tag van. Ám Freund akadémikus elmondta azt is, hogy az ELTE, a Budapesti Műszaki Egyetem egyelőre nincs benne. Ennek fő oka, hogy annyira leterheltek az oktatók, hogy nincs erejük a kutatómunkára. Ezen úgy próbálnak segíteni, hogy amely egyetem megteremti a szükséges feltételeket, pályázhat, akár külföldről hozott tudományos szakemberekkel, akik dupla professzori fizetést kapnak, ám legfeljebb 10 százalékban vállalhatják az oktatási munkát. De azok is pályázhatnak, akik 90 százalékban mentesítik tudományos munkatársaikat az oktatástól, sőt, pályázhatnak a határ menti területek tudósai is.

Az 5, 6 milliárdos úgynevezett B alprogram elsődleges célja az agyelszívás visszafordítása, a külföldön dolgozók alkalmazása. Eddig ebben az alprogramban 28 pályázatot bíráltak el, a munka áprilistól indul.

Freund Tamás érdeklődésünkre azt is elmondta, hogy a források odaítéléséről a NAP Irányító Testülete dönt, ám ez előtt anonim bírálatra is sor kerül. Egyébként a nyerteseknek évente be kell számolni, hol tartanak a vállalt munkával.

Kapcsolódó cikkek