Különös házasság a Facebook és a WhatsApp között
Figyelő Online
- Csepregi Dániel
2014.03.03 10:24
A Facebook az Instagram után egy újabb váratlan felvásárlás keretében szerezte meg a WhatsApp csevegőprogramot, amelyre ugyan a Google is pályázott, ám nekik nem ért meg 19 milliárd dollárt. A két vállalat elsőre furcsának tűnő összekapcsolódása mögött rejlő üzleti racionalitást Joshua Gans tárta fel a
Digitopoly honlapján.
Első ránézésre felelőtlen befektetésnek tűnhet 19 milliárd dollárt adni egy 30 fős kisvállalkozásért, kivéve akkor, ha a szóban forgó céget már a Google is egy 10 milliárdos ajánlattal kereste fel.
A WhatsApp eddig minden évben megduplázta a felhasználói bázisát, és a Facebookkal karöltve nem tűnik lehetetlennek, hogy a közeljövőben átlépjék a 2 milliárdos határt. A közösségi oldal távol-keleti konkurensei mutatkoznak a legerősebbnek, így például a kínai piacon semmi esély sem mutatkozik a Facebook számára. Jól példázza a helyi vezetésű hálózatok erejét, hogy a bevezetését követően a WhatsApp hamar kikopott az app store ranglistás kínálatából.
A téma igazi szakértői mellesleg gyengébbnek tartják a WhatsAppot a társainál, mivel nem kínál játéklehetőségeket, de még különleges emotikonokat sem. A programot letisztult megjelenése és egyszerű kezelése teszi vonzóvá, valamint fontos előnye, hogy a WhatsApp nem használja fel adatainkat adatbányászati célokra. „Olyan keveset szeretnénk tudni a felhasználóinkról, amennyire csak lehetséges. A rendszerünket a névtelenség jegyében terveztük" - nyilatkozta Jan Koum, a WhatsApp egyik alapítója a Wired cikkében. Az orosz származású üzletember hozzátette, hogy az adatok védelme számára többet jelent az üzleti pozíciónál, utalva az államszocializmus időszakának lehallgatásaira.
A kérdés tehát az, hogy miért érte meg a Facebooknak túllicitálni a Google-t. A mobilszolgáltatók az SMS szolgáltatásért aránytalanul sok pénzt kérnek el, melyből óriási haszon származik. A WhatsApp és a hasonló üzenetküldő applikációk elterjedésével a szöveges üzeneteket fokozatosan felváltja az adatcsomagok iránti kereslet, ami változásokat indukál a mobiltelefonszolgáltatók piacán is. A WhatsApp ennek katalizátoraként egyszerűsíti az átmenet folyamatát, amiért a felhasználók készek pénzt áldozni.
Ha valóban így van, akkor hogyan jut a pénzéhez a WhatsApp? A vállalat már számos fizetési modellel próbálkozott, jelenleg 1 dolláros éves díja van az alkalmazás használatának, az emberek pedig hajlandók fizetni egy szolgáltatásért, ha az megbízható és értékes számukra. „A fejlesztések fókuszát a szolgáltatás használhatóságára, egyszerűségére és minőségére helyezzük. Nem társkereső szolgáltatást kínálunk, hanem bizalmas kapcsolattartási lehetőséget" - nyilatkozta Brian Acton, a WhatsApp másik alapítója.
Itt jön a képbe a „megbízható közösségi oldal" címkével fémjelzett Facebook, melynek célja a váratlan levelektől és a nem kívánt interakcióktól mentes környezet megalkotása volt. A Facebook nem egy eszköz szeretne lenni az ismerkedésre, sokkal inkább lehetőség a kapcsolattartásra. Ehhez a filozófiához a WhatsApp áll a legközelebb, hiszen e rendszerekben csak olyanokkal tudunk kommunikálni, akikkel kölcsönösen jóváhagytuk a másik hozzáférését profilunkhoz.
A Facebook profiljához a legjobban illeszkedő, legversenyképesebb üzenetváltási platform a WhatsApp. A két vállalatot ugyanazon alapelvek mentén alapították, és stratégiai szempontból is hasonlóak. A Blackberry Messenger korábban már próbálkozott hasonló felületet létrehozni. Ennek bukását az jelentette, hogy egy adott platformhoz vagy hardverhez kötötték a szolgáltatást.
Joshua Gans a Rotman Üzleti Iskola Innováció és Vállalkozás tanszékének vezetője, a Torontói Egyetemen stratégiai menedzsment professzora. Vezérigazgatója továbbá a CoRE elnevezésű kutatásnak. Számos közgazdasági témájú könyvhöz fűződik a neve: Principles of Economics; Core Economics for Managers; Finishing the Job; Parentonomics.
Marine Le Pen államfővé választása esetén megvárja a német és az olasz parlamenti választások eredményét, mielőtt népszavazást ír ki.
A jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik.
Mégsem jön létre a menza cégek tervezett fúziója. Egyelőre nem vásárolja meg a Hungast Zrt. a Sodexot, mert nem teheti. A Gazdasági Versenyhivatal közbelépett.
A felrobbantott pokolgép hasonló volt ahhoz a másikhoz, amelyet később a Ploscsagy Voszsztanyija metróállomáson hatástalanítottak.