Obama nem létező konszenzussal érvel
Figyelő Online
- Farsang Bence
2014.03.03 10:55
A „közgazdászok egyetértenek" a kormány aktuális gazdaságpolitikai javaslatával - hangoztatja megalakulása óta az Obama kabinet, ám szakmai berkekben közel sincs ekkora egyetértés. Obamáék a minimálbér növelését és a foglalkoztatás bővítését egyszerre tűzték ki célul, amely a gazdaságtudomány alapvetései szerint tökéletes ellentmondás - vonja kétségbe a szakértők pártatlanságát
David Harsanyi a reason.com-on.
Az egész a gazdaságélénkítő programmal kezdődött, amelyről Obama kijelentette, hogy „a közgazdászok a politika teljes spektrumában egyetértenek a gyors kormányzati beavatkozás szükségességével, amelynek hiányában mélyebb gazdasági visszaesés következhet, kétszámjegyűre emelkedhet a munkanélküliség, és tovább csorbulhat az amerikai álom". A Cato Intézet ezzel szemben 200 olyan közgazdászt is talált, köztük három Nobel-díjast, James Buchanant, Edward Prescottot és Vernon Smith-t, akik elutasítják az elnök élénkítő programját.
Obama vezető közgazdásza, Jason Furman kijelentette blogján, hogy a 2012-es év végéig átlagosan 1,6 millió munkahelyet hoztak létre, vagy védtek meg a csomagnak köszönhetően. Szakmai berkekben heves vitákat váltott ki ez a szám, hiszen bár gyakorlatilag lehetetlen ezt mérésekkel igazolni, vagy épp megcáfolni, mégis talán elhinni a legnehezebb. A nagy hadjárat, amelyet a demokraták a minimálbér emeléséért folytattak egy kisebb fekvőrendőrön megakadt, amikor a Kongresszusi Költségvetési Hivatal (CBO) közzétette becsléseit: a minimális órabér 7,25-ről 10,10 dollárra való emelése 2016 második felére a munkavállalók számát összesen 500 ezer, de akár 1 millió fővel is csökkentheti.
Lehetséges egyáltalán, hogy a közgazdászok közös álláspontot képviseljenek? Az éveken át, széles körben elfogadott álláspont szerint az alacsonyan képzett munkaerő emelkedő költsége végezetül kevesebb munkahelyet eredményez. A közgazdaságtan egyik legegyszerűbb, és legalapvetőbb feltevése, hogy az emberek többet vásárolnak, amikor az ár alacsonyabb, és kevesebbet, amikor az ár magasabb. Ennek ellenére a minimálbér fejlesztését pártoló törvények azt feltételezik, hogy a kormányzat megemelheti a munkaerő árát, nem csökkentve annak mennyiségét, sőt, inkább növelve azt.
Az elmúlt évtizedben mégis sorra álltak elő az ezzel szembemenő, egymással versengő tanulmányok. A demokraták által leggyakrabban hivatkozott szövetségi finanszírozású, és köztudottan baloldali kötődésű Gazdaságpolitikai Intézet (Economic Policy Institute) 600 közgazdászt jegyzett, akik támogatják a minimálbér emelését. Költői kérdés, hogy mennyiben befolyásolja vélekedésüket saját pártpreferenciájuk és mennyiben támaszkodnak empirikus eredményeikre, tapasztalataikra.
Nemrég a Chicagoi Egyetem Booth Üzleti Iskolájának „Kezdeményezés a globális piacokon" elnevezésű kutatási központjában 38 közgazdasági szakértő vizsgálta meg a minimálbér és az alacsony képesítésű munkaerő foglalkoztatásának kapcsolatát, azonban az eredmény tekintetében nem jutottak konszenzusra. Azzal az állítással, mely szerint „a szövetségi minimálbér óránkénti 9 dollárra való felemelése érzékelhetően megnehezítené az alacsony képzettségű munkások elhelyezkedését" a résztvevők 34 százaléka értett egyet, további 32 százaléka elutasította, illetve 24 százalékuk továbbra is hezitál.
A minimálbér körüli vita Obama álláspontjával ellentétben láthatóan megosztja a közgazdász társadalmat, kérdés, hogy az elnök, és fő gazdasági tanácsadójának fals kijelentései mennyiben vetik vissza az élénkítő csomag lendületét, és csökkentik annak hitelességét. .
David Harsanyi amerikai újságíró, a The Federalist főszerkesztője és az Obama's Four Horsemen: The Disasters Unleashed by Obama's Reelection című könyv szerzője.
Marine Le Pen államfővé választása esetén megvárja a német és az olasz parlamenti választások eredményét, mielőtt népszavazást ír ki.
A jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik.
Mégsem jön létre a menza cégek tervezett fúziója. Egyelőre nem vásárolja meg a Hungast Zrt. a Sodexot, mert nem teheti. A Gazdasági Versenyhivatal közbelépett.
A felrobbantott pokolgép hasonló volt ahhoz a másikhoz, amelyet később a Ploscsagy Voszsztanyija metróállomáson hatástalanítottak.