Az elmérgesedő helyzet adott esetben akadozóvá teheti a külkereskedelmet, ami áttételesen az adóbevételekre is kedvezőtlen hatással lenne. Ezért rákérdeztünk arra, hogy a szaktárca modellezi-e a büdzsére gyakorolt hatásokat. Az államtitkár válasza szerint a Nemzetgazdasági Minisztérium szorosan figyelemmel kíséri a helyzetet, a többi tárcával egyetemben. Korai lenne azonban konkrét számításokat végezni a lehetséges költségvetési hatásokról. Orbán Gábor szerint amint konkrétabb tudás birtokában lesznek, elvégzik ezt a munkát.

Paksi beruházás

Varga Mihály miniszter nemrég úgy nyilatkozott, hogy az új paksi blokkok megépítésének pénzügyi részletezéséről szóló előterjesztést akár még ebben a parlamenti ciklusban az Országgyűlés elé terjesztheti a kormány. Ebben az esetben rendkívüli ülést kellene összehívni, mert hivatalosan véget ért az ülésszak. Az előterjesztés sorsát firtató kérdésünkre az államtitkár közölte, hogy a parlamenthez lenne érdemes fordulni felvilágosításért, ott tudják megmondani, lesz-e rendkívüli ülés. Pontosító kérdésünkre, hogy a kormány tárgyalta-e az előterjesztést, azt mondta, hogy erről nem tud felvilágosítást adni. Korábbi hírek szerint az ügy egyébként már szerepelt kormányülésen az elmúlt hetekben. A válasz alapján a korábbinál kisebbnek tűnik az esély arra, hogy még ebben a parlamenti ciklusban megszülessen a döntés a paksi beruházás pénzügyi részleteiről szóló előterjesztésről.

Devizahiteles csomag

Arról is szó volt az elmúlt hetekben, hogy még a választások előtt döntés születhet a devizahitelesek újabb mentőcsomagjáról. Rogán Antal, a Fidesz-frakció vezetője úgy vélte egy nyilatkozatában, hogy ennek akkor van realitása, ha március elejére megteremtődnek a feltételek. Orbán Gábor ezzel kapcsolatos kérdésünkre kifejtette, hogy a jogi helyzet tisztázásáig nem lehet lépni ez ügyben, mert nem világos, hogy mit tehet a kormány, és egyáltalán „mi a kiinduló helyzet, ahonnan el kell indítani a gondolkodást". A Kúria és az Alkotmánybíróság döntésére vár tehát a kormány, de az Európai Unió Bírósága is ennek a folyamatnak a része (a Kúria egy fontos részletben, a hitelszerződések átláthatósága kérdésében kérte ki az EUB állásfoglalását). A helyettes államtitkár egy kis türelmet kér még. Az elmondottak alapján kicsi az esélye, hogy a választások előtt döntés szülessen az újabb devizahiteles csomagról.

Munkavédelmi akció

Eredetileg ebben a témában hívták össze a mai tájékoztatót. Orbán Gábor beszámolója szerint tavaly összesen 750 ezer munkavállalóra terjedt ki a program. Idén januárban megugrott a számuk, közel 800 ezer főre terjedt ki a Munkavédelmi akció. Ennek során a 28,5 százalékos munkaadói teher felét, 14 százalékot kell csak megfizetnie a foglalkoztatónak a dolgozók (kismamák, 50 év felettiek, pályakezdők) után, illetve bizonyos esetekben az első két évben egyáltalán nem kell közterhet fizetni.

Tavaly 115 milliárdot hagytak e program révén mintegy 100 ezer munkaadónál. A helyettes államtitkár szerint azért jobb ez a program az előző, egyebek közt az adójóváírásra épülő rendszernél, mert utóbbi évente majdnem 400 milliárd forintba került, viszont az érintettek több mint fele - Orbán Gábor szerint - kijátszotta az előírásokat. Ráadásul a minimálbér környékén kereső munkavállalók többsége olyan családban él, amelyeknek magasabb keresetűek is tagjai, így az adójóváírás a tehetősebb családokat támogatta.

A munkaerőpiaccal kapcsolatban arra voltunk kíváncsiak, hogy süllyedhet-e érdemben tovább a jelenleg 9 százalék körüli munkanélküliségi ráta, akár 5-6 százalékra. Orbán Gábor ezt nem zárta ki, de felhívta a figyelmet, hogy ilyen rátákat a múlt évtized elején, egyensúlyi helyzetben lehetett tapasztalni. Hozzátette, a kormány az aktivitás növelésére fókuszál (vagyis minél több ember kerüljön vissza a munkaerőpiacra). A potenciális munkavállalók tábora egyre szélesebb, a két folyamat - tehát az aktivitás bővítése és a munkanélküliség csökkentése - egyszerre zajlik.