Közép-Európában a lengyelek és a csehek, illetve a szlovákok és a magyarok alkotják a két tábort. Varsó és Prága lényegében a Majdan téri események eszkalálódása, a Krím-félsziget orosz blokád alá vonásának kezdetétől határozottan felléptek az ukrán érdekek mellett, világossá téve szembenállásukat az orosz birodalmi törekvésekkel szemben. Pozsony és Budapest viszont feltűnően visszafogottan nyilatkozott, tulajdonképpen hallgatásba burkolózott. Itthon a külügy magára maradt a kommunikációval, Martonyi János külügyminiszter a brüsszeli rendkívüli csúcson igyekezett kipréselni magából néhány mondatot, a politikai elfogulatlanságra kínosan ügyelve.

A BÉKÉS MEGOLDÁS
Orbán Viktor azonban hallgatott. Egészen e hét elejéig senki nem tudta az országban, hogy mi a véleménye az ukrán eseményekről a magyar miniszterelnöknek. Aki kedden szólalt meg, azt követően, hogy tisztázódott, a Krím-félszigeten nem alakul ki katonai konfliktus. Egyes hírek szerint az orosz erők ultimátumot intéztek a félszigeten tartózkodó ukrán egységeknek, hogy megadott határidőn belül hagyják el támaszpontjaikat, különben támadást intéznek ellenük. Az ukrán védelmi tárcától származó értesülést azonban a moszkvai vezetés alaptalannak minősítette, és tény, hogy katonai összetűzésekre nem került sor keddi lapzártánkig a térségben.

A magyar kormányfő tehát már ezen információk ismeretében állt mikrofon elé, hogy elmondja, mindenképpen békés megoldást kell találni. Nyilatkozatát, és főleg a megelőző napok csöndjét sok elemzés a magyar kormány újsütetű oroszbarát politikájára vezeti vissza. E magyarázat szerint az egyre szorosabb együttműködés miatt nem akart Moszkvával konfrontálódni a miniszterelnök. Kapásból előkerült Paks ügye, miután az év elején kiderült, hogy a két új blokkot az oroszok építhetik meg. A mai napig él a gyanú - hiába a megannyi kormányzati cáfolat -, hogy az üzlet nem csak erről szólt, hanem a gazdasági élet más területein is felelevenedhetnek a régi baráti kapcsolatok Oroszország és Magyarország között.
Más vélemények szerint viszont a magyar mozgástere nagyon szűk, hiszen Ukrajna területén, a Kárpátalján nagyszámú magyar él. Az ő életüket ugyanúgy meghatározza az orosz-ukrán vita lezárása, mint bármelyik kijevi, vagy szevasztopoli lakosét.

További részletek a Figyelő 10-dik számában.

Kapcsolódó cikkek