Az MSZP-s Szabóné Müller Tímea „felháborítónak" nevezte, hogy a Fidesz évek óta egyetlen melegekkel kapcsolatos rendezvényen sem jelent meg, ezzel a kormányzó párt gyakorlatilag ignorál egy teljes társadalmi csoportot. Ebben az esetben a Magyar LMBT Szövetség (a leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű személyek érdekvédelmi csoportjait összefogó ernyőszervezet) „Pártválasztó 2014" című kerekasztal-beszélgetését hagyták ki.

A rendezvényre a Jobbik kivételével az összes ismertebb párt meghívást kapott, a Fideszt, a KDNP-t és a 4K!-t leszámítva mindegyik egy-egy vezető politikusával vett részt a vitán. Részt vett azonban a Hír TV és az Echo TV stábja, akiket a PM-es Szabó Tímea külön is szeretettel köszöntött. Müller szerint a Fidesz melegjogi kérdésekhez való hozzáállását jól szemlélteti, hogy bár a miniszterelnök honlapján megjelent egy angol nyelvű közlemény arról, hogy a kormány mennyire fontosnak tartja az LMBT emberek jogainak és egyenlőségének érvényesülését, a szöveg magyar változatát már nem tették közzé.

A közelgő választások kapcsán Sebián Petrovszki László kifejtette, amennyiben pozitív változásokat szeretnének látni, az LMBT embereknek az Összefogásra kell voksolniuk, mivel a Fidesz szemmel láthatóan nem tekinti magáénak a melegek ügyét, sőt, jogaik 2010 óta jelentősen csorbultak. Schiffer András, az LMP társelnöke ebben a kérdésben szembe került vitapartnereivel, szerinte ugyanis a nemi identitásnak nem szabadna szerepet játszania a pártválasztásban: nyilvánvalóan a Fidesz vagy akár a Jobbik támogatói közt is találhatóak melegek, tőlük nem várható el, hogy pusztán szexuális orientációjuk miatt szavazzanak az Összefogásra (vagy akár az LMP-re). Szabó Tímea jelezte, ideális esetben egyetértene Schifferrel, amennyiben az egyenjogúság biztosított lenne, az identitás független kellene legyen a pártpreferenciától. Addig azonban, amíg ez nem teljesül, a melegeknek igenis figyelembe kell venniük ezt a szempontot. A vita moderátora arra buzdította a közönséget, hogy feltétlenül menjenek el szavazni áprilisban, különben lemondanak a közügyekbe való beleszólási jogukról; hogy meylik pártot választják, azt már mindenkinek szíve joga eldönteni.

Az ellenzéki pártok minden alapvető kérdésben egyetértértettek; különbségek csak a részletekben, illetve a hangsúlyokban és az ütemezésben találhatóak. Egyetértenek abban, hogy sürgősen meg kell változtatni az Alaptörvény rendkívül szűk család-definícióját, mely szerint család = nő + férfi + házasság + gyerekek. Ez a meghatározás nem csak a melegekkel szemben kirekesztő, értelmében ugyanis például egy unokáját nevelő nagymama és a gyerek sem számítanak családnak. E szűk meghatározásnak jogi és pénzügyi következményei is vannak, például arra nézve, hogy ki részesülhet családi adókedvezményben, és ki nem. A másik fontos közös pont a pártok közt a végcél: az LMBT emberek teljes, 100 százalékos jogegyenlőségének megteremtése.

Schiffer András szerint az elsődleges probléma jelenleg nem az, hogy a törvények nem garantálják a melegek egyenlőségét, hanem, hogy a meglévő jogszabályokat nem tartják be megfelelően. Az első feladat ezért a meglévő intézmények megerősítése, illetve a kedvező változások előmozdítása a társadalomban. Ennek részeként érvényt kell szerezni a gyűlöletbeszéd-ellenes törvénynek, a médiában, és különösen a politikában nem tolerálható a „buzizás". Schiffer hangsúlyozta, melegjogi kérdésekben lassan kell haladni, elsősorban a társadalomban kell változásokat előidézni, a jogszabályi módosításoknak ezeket kell követniük. Óva intett a kérdés erőltetésétől, mivel az könnyen visszafelé sülhet el, ahogy attól is, hogy a politikusok haszonlesésből vagy hecckeltésből álljanak ki a melegek mellett, ahogy arra már láttunk példát.

Szükséges, hogy a bejelentett élettársi kapcsolat jogállása visszakerüljön a Polgári Törvénykönyvbe, hosszabb távon pedig, hogy jogilag a házassággal azonos státuszra kerüljön. Lehetővé kell tenni az örökbefogadást melegek számára, elsődlegesen a partner korábbi kapcsolatából származó gyermekek esetében. Egyetértés mutatkozott a politikusok közt a tekintetben is, hogy az oktatásban és a pedagógusképzésben hangsúlyos szerepet kell kapnia a melegjogok ismertetésének és a társadalmi sokszínűség bemutatásának, elfogadtatásának.

Kapcsolódó cikkek