Évtizedek múlva nem a bevándorlás borítja fel a munkaerőpiaci helyzetet, hanem a robotizáció - vélik a Mérnöktovábbképző Intézet megalapításának 75. évfordulójából tartott rendezvény felszólalói. A robotok térnyerése nem is annyira a távoli jövő: Vámos Tibor akadémikus szerint ezt jelzi az is, hogy az Amazon 800 millióért vásárolt olyan robot rendszert, amely majd kiszolgálja a rendeléseket, a Google pedig összesen hét, robotokkal foglalkozó gyárat és fejlesztő intézetet vásárolt.




Fontos az együttműködésA Mérnöktovábbképző Intézet egyszerre ad mérnöki és közgazdasági ismereteket a hallgatóknak, miután a képzésben részt vesz a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) és a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) is - fogalmazott a Figyelő Online kérdésére Péceli Gábor a BME rektora. Szerinte ez igazodik a gazdasági igényekhez, miután nem elég tisztában lenni a technológiával, a mérnököknek ismerniük kell a gazdasági hatásokat is. Péceli Gábor elmondta, hogy - bár időről-időre előkerül a kormányoknál - mindez nem azt jelenti, hogy előnyös lenne a két egyetem összeolvadása. A két intézménynek olyan hagyománya, értékrendje és kapcsolatrendszere van, amely nem vihető tovább egy összeolvadás esetén.
Az óriáscégek által vett irány nem véltetlen, hiszen a robotok által végzett munka még a legolcsóbb emberi munkaerőnél is gazdaságosabb. Egy 35 ezer dollárért vásárolt robot esetében például 35 ezer hibátlan munkaórát garantálnak a gyártók, azaz az óradíj egy dollár. Ha ehhez a produktivitást is hozzászámoljuk, akkor a költség már filléres nagyságrend - fogalmazott Vámos Tibor, aki szerint emiatt a legnagyobb problémát az alacsony végzettségűek elhelyezkedése jelenti majd.

Szörnyű jövőképet vázolt Simai Mihály akadémikus is, aki szerint, ha az emberiség tétlen marad, akkor 25 év múlva globális munkanélküliséggel kell szembenézni. A demográfia változások miatt például évente 42 millió új munkahelyre lenne szükség ahhoz, hogy foglalkoztatni tudják a munkaerőpiacra újonnan belépőket. A valóság ezzel szemben az, hogy a világon egyre több a munkanélküli, ráadásul - ahogyan Tamás Pál rámutatott - egyre nagyobb hányadban nem találnak majd munkát az emberek. Az autógyártás 30 éve még 20 ezres gyárakat jelentett, mára már viszont csak néhány ezer főt foglalkoztatnak. A folyamat végén már annyira kevés lesz a bérből és fizetésből élők aránya, hogy nem lesz értelme munkanélküliségi rátáról beszélni.

A hatalmas munkanélküliséget csak úgy lehet kezelni, ha olyan feladatokat is munkának tekintünk, amiért jelenleg nem jár fizetség. Tamás Pál szerint ilyen lehet például a gyereknevelés is, amelynek munkaként való elismeréséért már több fejlett országban is küzdenek.

A robotizációnak azonban olyan hatása is lehet, hogy rengeteg ember feladat nélkül marad, így nem lehet garantálni a boldogsághoz elengedhetetlen „fontos vagyok" érzést sem.



A felszólalók szerint ez lehet a jövő egyik legnagyobb kérdése, miszerint hogyan lesz képes az ember kitölteni azt az időt, amelyet eddig a munkavégzés foglal el. A globális munkanélküliség tehát előnyökkel is járhat: megindulhat például az emberiség humanizálódása, az emberek felszabadulhatnak a munka által jelentett kötelezettségei alól és végre az igazán fontos dolgokkal törődhetnek.

 

Kapcsolódó cikkek