A jó kereskedőt szinte minden korban megbecsülték, de igazán nagy kihívássá manapság kezd válni a termékek értékesítése.

Még 5-10 évvel ezelőtt is egyszerű volt a képlet: hagyományos marketingcsatornákon keresztül, forint- vagy dollármilliókból szisztematikusan fel lehetett építeni egy erős márkát, amelyhez egy jó termék vagy szolgáltatás mellett egy hozzáértő csapatra és ügynökségre volt szükség. Az új, összekapcsolt világban ezek a modellek alapjaikban roskadoznak, sok esetben már össze is dőltek.

A legjobb példa erre a globális fogyasztói társadalom egyik legnagyobb és legösszetettebb üzlete, az autóipar. Nagy botrány kerekedett Amerikában március elején, amikor két másik után New Jersey állam is megtiltotta a járművek közvetlen, gyártói partnerek általi forgalmazását, ami leginkább az autóipar új csillagát, a Teslát érinti. Horváth László évtizedek óta Amerikában élő marketingszakértő, az ActiveMedia amerikai ügynökség alapítója szerint ugyanakkor ez csak egy hagyományos ágazat, a gépkocsidílerek szélmalomharca, amelynek mindössze ideig-óráig lehet értelme. A Szilícium-völgyből kiindulva ugyanis elképesztő mértékben demokratizálódik a termelés és az elosztás is. Az elektromos sportautóiról immár világszerte ismert startup gyökerestül forgatta fel az eddigi modelleket egy viszonylag lassan reagáló ágazatban. Tehette ezt például azért, mert a márkaépítés az online világban sokkalta gyorsabban megy végbe, így pedig a brandhűség is egészen új értelmet nyert. Egy amerikai kutatás szerint, míg pár évtizede az ottani fogyasztók 80 százaléka egy életen át ugyanazt a gépkocsimárkát használta, és csak 20 százalék nyergelt át másikra, ma ez az arány éppen fordított!

A kutatók azt állítják, hogy a brandek és a márkahűség klasszikus értelmezése csak egy alulinformált társadalomban működik, az internetes világban a köréjük szőtt minőségi, megbízhatósági mítosz hamar leomolhat, illetve az egyik trendi brand helyét sokkal hamarabb átveheti egy másik. A közösségi oldalakon a baráti-ismerősi ajánlásra terjedő divatok pillanatok alatt rajzolnak át kisebb-nagyobb területeket. A márkák, termékek gyártói és a hirdetők pedig nem minden esetben felkészültek ezek kezelésére, ahogyan ezt a Lululemon példája is mutatja - mondja Gönci Gábor, az Ebola Social közösségimédia-stratégája. A tajvani Lululemon Amerikában sikeresen felépítette a drága sportnadrágmárkáját, egész addig, míg tavaly tavasszal vírusként elterjedtek a neten azok a fotók és videók, amelyek szerint a termékeiken átlátszanak a női bugyik, tangák. Ez még orvosolható probléma lett volna, csakhogy a vállalat vezetése az online kritikákra azzal válaszolt, hogy a vásárlók túl kis méreteket vesznek, ezért feszül, látszik át a ruha...

A Lululemon sztori végkimenetelét és más márkák leomlásának történetét megtaállja a Figyelő hetilap 2014/13-ik számában, ami csütörtöktől kapható.

Kapcsolódó cikkek