A mértékadó francia napilap a keddi, huszadik alapkamat-csökkentés kapcsán William Jacksont, a Capital Economist elemzőjét idézte, aki szerint az intézkedés jól szemlélteti, hogy miután Orbán Viktor az új alkotmányban több teret biztosított a kormánynak a jegybank intézkedéseiben, majd kinevezte a hozzá közel álló Matolcsy Györgyöt az intézmény élére, a monetáris politikára is rátette a hatalom a kezét.

A cikkszerző Marie Charrel szerint a miniszterelnök a tekintélyelvűséget és a populizmust ötvöző gazdaságpolitikát folytat, ellentétben az euróövezetben bevezetett megszorító politikákkal. A 2009-ben mély recesszión átment ország talpraállításáért a keresletet ösztönözte és célzott adóemeléseket vezetett be: olyan ágazatokra vetett ki különadókat, amelyekben a külföldi befektetők vannak jelen, elsősorban a bankokra.

A devizahitelekkel megterhelt háztartások fogyasztásának enyhítésére pedig csökkentette az energiaárakat. Ezek az intézkedések pedig meghozták a gyümölcsüket: az államadósság a GDP-arányos 80 százalékon stabilizálódott és az ország kikerült a túlzott deficiteljárás alól, amelybe 2004-ben került bele. A GDP tavaly 1,2 százalékkal nőtt, miközben az Európai Bizottság 0,7 százalékot jelzett előre - emlékeztetett a Le Monde.

Erik Berglöf, az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bank vezető közgazdásza szerint mindez biztató, de nem oldotta meg az ország strukturális gondjait, amelyek száma jelentős, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy az állami intervenciós politika miatt nem kedvező a környezet a befektetéseknek. A különadókkal és a rossz hitelekkel megterhelt bankszektor pedig nagyon sérülékeny, s emiatt a bankok nagyon keveset hiteleznek.

Alexandre Vincent, a BNP Paribas részéről azt mondta a lapnak, hogy emiatt a külföldi bankok, amelyek a magyar pénzintézetek 80 százalékának a tulajdonosai, csökkenteni próbálják kitettségüket az országban, és ez fékezi a gazdaság fellendülését. A közgazdászok szerint a kormány a választások után feltehetően új intézkedéseket vezet be a vállalati hitelezés támogatására, a jegybank viszont befejezi a kamatcsökkentési ciklusát.

Magyarország kormányzó pártja növeli nacionalista és agresszív retorikáját a választások előtt, és csalóka a magyar zsidó reneszánsz, állítja két csütörtöki cikkében a The Jerusalem Post című izraeli angol nyelvű napilap.
Az első írás szerint az ultranacionalista Jobbik népszerűségének növekedésére válaszul, szavazóik megnyerése érdekében a Fidesz beemelte riválisuk programjának nacionalista elemeit.

Tarlós István polgármester tavaly azt tervezte, hogy egy antiszemita szerzőről utcát nevez el, legutóbb pedig Hargitai János március tizenötödiki beszédében azt állította, hogy a Rotschildok és a nemzetközi bankvilág törték le az 1848-as magyar forradalmat és szabadságharcot.

A lap felidézi ebben a sorban a Mazsihisszel a Szabadság-térre tervezett emlékmű miatt kialakult viszályt és idézi Eörsi Mátyás volt SZDSZ-es képviselő véleményét, miszerint a vitáért - szemben Lázár Jánosnak a zsidó szervezetet ostorozó álláspontjával - a Fidesz a felelős, mert a kormány és nem Mazsihisz döntött egy revizionista emlékmű felállításáról.

A lap Kumin Ferencet is megszólaltatja, aki tagadja a jobboldali szavazóknak szóló nacionalista retorikát, amely szerinte nem is lenne célravezető, mert a centrum szavazóit legalább akkora számban elriasztaná, mint ahány szélsőjobb voksot megnyerne.

A lap másik cikke Frölich Róbert, a Dohány utcai zsinagóga főrabbijának véleményét idézi, aki szerint a médiában gyakran hangoztatott „zsidó reneszánsz" mögött igen csekély, csak mintegy tíz százalékos valós közösségi kötődés áll.
Ennek oka szerinte, hogy a zsidóság vallási meghatározásával nem tudnak azonosulni a nem vallásos, és a mindennapi élet dolgait korlátozó vallásos szabályokat elutasító zsidó származásúak.

Ugyanakkor többségük ódzkodik zsidó identitásuk etnikai definíciójától is a "mai nácik" képviselte politikai ideológia miatt, amely szerint a zsidók nem magyarok. Ezen szembeállítás miatt zsidóságuk etnikai felvállalásával fel kellene adniuk magyar önmeghatározásukat, de a „holokauszt generációja miatt a magyarság részének kell maradnunk, hogy megmutassuk a náciknak, hogy nem volt igazuk" - állítja Frölich.

Kapcsolódó cikkek