Minden várakozásnál jobb lett tavaly az államháztartás uniós módszertan szerint számolt egyenlege - jelentette be mai sajtótájékoztatóján Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. Az Eurostat-nak, vagyis az uniós statisztikai hivatalnak elküldött jelentés szerint a bruttó hazai termék 2,2 százaléka volt 2013-ban a hiány. A szaktárca korábban a 2,3-2,7 százalékos sávba várta a mutatót.

A jobb egyenlegért elsősorban a helyi önkormányzatok tettek sokat. Az elmúlt években jelentős központi kormányzati koncentráción átesett települések fegyelmezettebb gazdálkodást folytattak, igaz, korábbi tevékenységük egy része felett immár a kormány gyakorolja a felügyeletet. Az önkormányzatok mellett a takarékszövetkezeti átalakulás során igénybe vett több mint 100 milliárd forintot sem kellett elszámolni az uniós módszertanban, valamint az E.ON gázüzletág megvásárlásához az MVM-nek biztosított több mint 70 milliárd forint tőkeemelés is csak az itthon használt pénzforgalmi elszámolásban jelentkezett.

A kedvező adat ellenére Varga Mihály óvatosan fogalmazott: szerinte „jó okunk van abban bízni, hogy Brüsszel nem helyezi vissza a túlzottdeficit-eljárás alá Magyarországot". Emlékeztetőül: a 2004-es EU-csatlakozásunk óta fennálló eljárás alól tavaly nyáron mentesítette Magyarországot az unió, ám jelezte, hogy árgus szemmel fogják figyelni az államháztartási folyamatok alakulását.

Rákérdeztünk a miniszternél, hogy ha bőven az eljárás szempontjából kritikus 3 százalékos hiány alatti a deficitünk, miért kell mégis aggódni a döntést illetően? Főleg, hogy a tavalyi jobb adat elméletileg az idei mutatót is javítani fogja (idén 2,9 százalékos hiánnyal számol a kormány). Varga Mihály szerint meg kellett szokni az elmúlt időkben, hogy Brüsszel kettős mércével méri a magyar kormányt, s amit esetleg más tagállamnak elnéznek, azt nekünk nem. Mindezzel együtt szerinte a számok ismeretében nem lehet más a brüsszeli megítélés, mint hogy nincs szükség az eljárás újbóli megindítására.

Arról is kérdeztük Varga Mihályt, hogy a kampányban megszaporodó átadások, szalagvágások esetleg megdobhatják-e mesterségesen az első negyedévi GDP-t. A miniszter válaszában kifejtette, hogy ezek a beruházások évek óta folynak, folyamatosan megjelennek a statisztikában, az átadások ezért szerinte nem adnak hozzá érdemileg többet a növekedéshez. Mindazonáltal úgy látja, hogy idén az első negyedévben folytatódhat a tavalyi második negyedévben tapasztalt, a korábbinál lendületesebb bővülés. (Mindehhez annyit érdemes hozzátenni, hogy a beruházások egy részének a kampány céljait szolgáló előrehozott aktiválása a következő negyedévek növekedési adatait elvileg rontják, a mostani negyedévét javítják.)

A tájékoztatón szóba került az euró bevezetésének kérdése. A miniszter úgy látja, a bevezetés valamikor az évtized végén lehetséges, az eurózónához való csatlakozás időpontjának kitűzésére pedig a következő kormányzati ciklusban kerülhet sor. A következő évek gazdaságfejlesztési céljai közt az egészségügy, a járműipar és más kulcsfontosságú ágazatok egységes koncepció szerinti fejlesztését nevezte meg Varga Mihály.

Kapcsolódó cikkek