Az SNS a márciusi választásokon 158-at szerzett meg a 250 parlamenti mandátumból, míg a kisebbségi pártként induló VMSZ hatot. Az SNS önállóan is képes lenne kormányt alakítani, de már a választás előtt hangsúlyozta, hogy mindenképp „megosztják a kormányzás felelősségét" más pártokkal is. A VMSZ mellett az előző kormányban is részt vevő Szerb Szocialista Párt (SPS), és, némi meglepetésre, a volt államfő, Boris Tadić nevével fémjelzett Új Demokrata Párt is potenciális partner, bár nehezíti az együttműködést, hogy Tadić nem hajlandó a Szocialistákkal együttműködni.

„Továbbra sem érdekel bennünket, hogy ki lesz még tagja ennek a koalíciónak, mert csak az számít, hogy az általunk megfogalmazott célkitűzések megvalósulhassanak" - kommentálta a koalíció további tagjairól szóló találgatásokat Pásztor István, a VMSZ elnöke.

Az SNS-nek két okból van szüksége partnerekre: egyrészt tervben van az alkotmány módosítása több ponton is, ehhez pedig kétharmados többségre van szükségük, másrészt már most, a kormány megalakulása előtt is tudható, hogy nehéz évek várnak a Vučić-kormányra: egy sor eddig elmaradt reformot kell megvalósítaniuk, és az intézkedések egy része biztosan elégedetlenségeket szít majd a választók körében. A költségvetési- és strukturális problémák megoldását célzó reformok között egyebek mellett felmerült a nyugdíjak csökkentése, az állami alkalmazottak fizetésének- és létszámánák csökkentése - mindez egy olyan országban, ahol messze az állam a legnagyobb munkaadó.

A koalíciós tárgyalásokat a VMSZ egy saját, hét oldalas dokumentum átadásával kezdte meg, amely tartalmazta azokat a kisebbségi- és regionális (vajdasági) szempontokat, amelyeket a megalakuló kormány programjába is be kell emelni. A témák között szerepelnek gazdasági- és szociális ügyek, az egészségügy kérdései, illetve a vajdasági magyarság szempontjából kiemelten fontos mezőgazdasági- és közbiztonsági kérdések. A VMSZ ragaszkodik ahhoz, hogy a belgrádi Alkotmánybíróság elmúlt hónapokban hozott határozatai nyomán veszélybe került, a Vajdaság autonómiájával, illetve a kisebbségi nemzeti tanácsokkal kapcsolatos törvényeket is mihamarább rendezzék - már csak azért is, mert idén októberben kerül sor a kisebbségi tanácsi választásokra. A gazdasági témák között ipari parkok létrehozása, illetve a Szeged-Szabadka-Bácsalmás-Baja vasútvonal felújítása szerepel.

A megalakuló kormányban a VMSZ nem vállal sem alelnöki-, sem miniszteri pozíciót, de államtitkárokat, tanácsadókat és szakbizottsági vezetőket delegál majd. A tervek szerint az államtitkárok a gazdasággal, a mezőgazdasággal, a szociális ügyekkel, az egészségüggyel és az infrastruktúrával fognak foglalkozni. Emellett a gazdasági és az európai integrációs szakbizottságok alelnöki posztjai is valószínűleg a VMSZ-hez kerülnek. A pártnak lehetősége lesz egy nagyköveti posztra is saját jelöltet delegálni.

Pásztor István már korábban kifejtette, hogy azért nem vállalnak miniszteri megbízást a felálló kormányban, mert nem akarják áthelyezni politizálásuk fókuszát a köztársasági szintre.

Kapcsolódó cikkek