„Esküszöm neked, hogy lecsavarom a fejét" - hallható egy felvételen S. Gabriel hangja, akit „egy első osztályú csirkefogónak" írt le az egyik informátor. A szicíliai származású üzlettulajdonos és társai a hírek szerint olyan árnyékvállalkozásokat tartanak fenn, melyek pénzmosodaként működnek, és közben szociális engedmények formájában több millió eurót csalnak ki a német államtól. Az említett személyek ellen jelenleg is eljárás folyik, többek közt adócsalás ügyében, ítélet ezen a héten várható.

A kölni rendőrség speciális csoportja, a Scavo szerint az illegális üzletek vezetői a legtöbbször strómanokat alkalmaznak, akiknek az a feladatuk, hogy komoly pénzösszegért cserébe a valódi bűnös helyett vállalják a felelősséget, akár a börtönbüntetést is. Egy tanulmány szerint az ilyen jellegű árnyékvállalatok leginkább az építőiparban fedezhetőek fel. A Rajna és Ruhr-vidéken jellemzően a Cosa Nostrához köthető dél-itáliaiak tartják kezükben a szálakat.

A becsületes üzletemberek, állításuk szerint, nem tudnak hosszabb távon versenyezni a fekete munkát felhasználó csoportokkal. A sokszor nem létező munkáért járó, és fiktív számlával igazolt pénzek nagy része Szicíliába vándorol, a hatóságok becslése szerint az ilyen jellegű tevékenységek mintegy 1,5 milliárd eurónyi adókiesését, és további 2 milliárd euró szociális juttatás kifizetését jelentik az államnak. „Németország a maffia számára egy olyan hely, ahol a pihenés mellett zavartalanul működtethetik üzleteiket" - mondja Dieter Schneider, egy országos nyomozó intézet elnöke. Szerinte a családok fő célja, hogy minél magasabb társadalmi rangot elérve léphessenek be a német gazdasági szférába. A bűnbandák piacaik zavartalan működésének érdekében fő eszközként az erőszakot és a megfélemlítést használják.

Annak ellenére, hogy a hatóságok régóta tisztában vannak a problémával, egyelőre nem sikerült hatékony módszert kidolgozniuk a megoldásra. A szövetségi kriminológiai intézet (BKA) egyenesen azzal vádolja a német államot, hogy képtelen hatékonyan fellépni a szervezett bűnözés ellen. A nyomozók szerint a különböző klánok számára az elmúlt 10 év illegális tevékenységei 123 millió euró hasznot hoztak, amiből csak kevesebb, mint 8 milliót sikerült lefoglalni. A hatóságok gyenge és hatástalan fellépése könnyen magyarázhatja, hogy miért érzik olyan jól magukat az olasz szervezett bűnözők Németországban.

Míg a Cosa Nostra emberei inkább az építőiparban találhatóak meg, addig a szintén maffia-típusú szervezet, a Camorra tagjai a hamis márkájú árucikkek kereskedelmében érdekeltek. Egy elemzés szerint, ezeket a termékeket Nápolyban állítják elő, és Németországban áron alul dobják piacra. A bevétel a Camorra család regionális vezetőjéhez kerül, amiből levonják a német közreműködők jutalékát.

A BKA adatai szerint, a német pizzériák közül legalább 300 az olasz maffia ellenőrzése alatt áll. Ezek a vendéglátóipari egységek megfelelőnek bizonyulnak a pénzmosásra, amellett, hogy lehetőséget biztosítsanak arra, hogy kialakítsák kapcsolataikat akár a döntéshozókkal is. „Ezekben az esetekben szinte lehetetlen számunkra, hogy lerántsuk a leplet ezekről a bűntényekről" - mondja Schneider. A családok ereje és befolyása gyakran sokkoló, még a többszörös gyilkosság is előfordul.

2007-ben hat maffiózót lőttek le a Duisburg nevű étteremben. Azóta az egyik tulajdonos, akinek üzletében az egyik áldozatot éppen a mészárlás előtt vezették be rituálisan a maffiába, most pizzát és tésztát szolgál fel egy másik helyen. A vállalkozónak több jól menő étterme is van Németország szerte. Érdekesség, hogy a világon jelenleg két ország található, ahol az olasz maffiózók aktívabbak, mint Németországban. Az egyik Kolumbia, a másik némi meglepetésre Ausztrália.

Jörg Diehl, a Spiegel Online munkatársa.

Kapcsolódó cikkek