Koszovóban és Albániában a közelmúlt történelme miatt óriási tiszteletnek örvendenek az amerikai politikusok, Pristinában szobrot állítottak Bill Clintonnak, főutakat, butikokat és gyorséttermeket neveznek el élő amerikai politikusokról. Ilyen háttér mellett az aktuális pristinai amerikai nagykövet kétségtelenül az egyik legbefolyásosabb politikai szereplő a koszovói közéletben.

A 40 százalékos munkanélküliségtől szenvedő, GDP-je alapján Európa egyik legszegényebb államának számító ex-jugoszláv tartomány függetlenségének 2008-as kikiáltása után nem sokkal vágott bele egyik legjelentősebb gazdasági projektjébe, az Adria albániai kikötőit az európai úthálózatba a szerbiai Nisnél bekötő autópálya koszovói szakaszának megépítésébe.

Az út megépítése valóban fontos projektnek számít, mert a koszovói gazdaság egyik problémája az ország fizikai megközelíthetetlensége: Koszovót a szomszédos országokkal alacsony áteresztő kapacitású, emiatt állandóan túlterhelt és veszélyes utak kötik össze. Jellemző, hogy amikor a Pristinát a macedóniai fővárossal, Szkopjéval összekötő autóutat néhány éve egy hegyomlás néhány napra járhatatlanná tette, bizonyos árucikkekből egész Koszovóban hiány alakult ki.

Az Albánia-Koszovó autópálya-projektet azonban a kezdetektől botrányok övezik. Ami tény: a projekt a kezdetekhez képest jelentősen megváltozott, a 102 kilométerből végül csak 77 kilométer épült meg, miközben az eredeti költségvetés pedig így is több, mint a duplájára nőtt, és 820 millió eurót emésztett fel. Ez az összeg több, mint a közel kétmilliós balkáni állam éves költségvetésének fele.

Az autópálya építésének támogatói azzal érvelnek, hogy a nehéz terepviszonyok és a nagy forgalom miatti menetidő a tucatnyi alagútnak és hídnak, no meg a 2x2 sávnak köszönhetően a harmadára esett vissza, és ez segíti Koszovó és Albánia gazdasági fejlődését, különös tekintettel a turizmusra.
Amerikai politikusok bizniszei Koszovóban
Koszovóban nem Dell az első amerikai diplomata, aki politikai befolyását a privát szférában is kamatoztatja: Wesley Clark tábornok például az Envidity nevű kanadai cég elnöke, a szintetikus üzemanyagok előállításában érdekelt cég intenzíven foglalkozik a koszovói szénvagyon feltárásával.

Madeleine Albright volt amerikai külügyminiszter, illetve James Pardew, Clinton elnök volt koszovói különmegbízottja is ajánlatot adtak a koszovói távközlési vállalat, a PTK privatizációs eljárása során. Bár különböző bonyodalmak miatt a PTK a mai napig állami tulajdonban maradt, az ex-külügyminiszter „Albright Stonebridge Group" nevű cégének kisebbségi tulajdona van a másik koszovói mobilszolgáltatót működtető szlovén IPKO Telecommunications-ban.
Az ellenzők legfontosabb érve (amellett, hogy az átadott 77 kilométeres szakasz jelenleg csak két kistelepülést köt össze) az autópálya költségének a koszovói büdzsére gyakorolt azonnali negatív hatása. Emiatt a Világbank, az IMF és EU-diplomaták is kétségeiket fejezték ki a projekt fenntarthatóságával kapcsolatban. Az ICR (International Civilian Representative), azaz az USA és az EU Koszovóba delegált legmagasabb beosztású diplomatája, Peter Feith már a szerződés megkötésekor kifejezte aggodalmát a projektnek a költségvetést bénító hatása miatt.

Feith az a napokban azt nyilatkozta a Guardian brit hetilapnak, hogy komoly nézeteltérésbe keveredett az amerikai nagykövettel, mondván a projekt egyszerűen túl grandiózus egy ilyen szegény államnak, és ebből a pénzből inkább új munkahelyeket kellene teremteni. Feith szeretett volna betekinteni az állam és a Bechtel közötti szerződésbe is - értelmezése szerint jogköre erre is kiterjedt volna - ám az amerikai követség elzárkózott a kéréstől. „Nem kaptunk információt, és egyszer csak azzal a kész helyzettel találtuk szembe magunkat, hogy a szerződést már aláírták, a költségvetésbe pedig belekerült a projekt," nyilatkozta Feith.

Dell és az autópályaépítés viszonylatában még egy zűrös ügy került elő. A Bechtel-szerződés aláírásakor a koszovói Közlekedési miniszter Fatmir Limaj volt. Limaj ellen a szerződés aláírása után - de nem ezzel a szerződéssel összefüggésben - az Eulex indított korrupciós vizsgálatot. (Az Eulex az EU koszovói jogállamiság missziója, azaz a komplikált politikai helyzet miatt az állami igazságszolgáltatásért nagyrészt felelős szervezet.) Dell nagykövetként azért járt közben, hogy Limaj Washingtonban kapjon diplomáciai pozíciót, azaz az Eulex hatókörén kívül. Ez a manőver nem jött össze, Limajt pedig háborús bűnökkel, illetve korrupcióval vádolta meg és letartóztatta az Eulex. Az eljárás jelenleg a bírósági szakaszban van.

Eközben az autópálya túlsó végén, Albániában is a korrupció az autópályával kapcsolatos fő téma: nemrég eljárás indult a tiranai kormány előző közlekedési minisztere, Lulzim Basha ellen. A vizsgálat egyelőre államtitoknak minősül, és korántsem bizonyos, hogy akár Dell, akár a Bechtel érintett az ügyben.

Dell egyébként karrierdiplomata, pályája során Afganisztánban, Zimbabwéban és Angolában is megfordult, illetve rövid ideig a Pentagon afrikai ügyekért felelős parancsnokságán szolgált, így mozambiki kinevezése végül is nem tekinthető logikátlan fordulatnak. Dell Pristinából 2012-ben távozott, és egy év elteltével szerződött a Bechtel-hez. Az amerikai törvények nem tiltják, hogy egy nagykövet olyan magánvállalathoz szerződjön, amelynek korábban, nagykövetként segítséget nyújtott.

Peter Feith mindenesetre kijelentette: „Koszovóban a korrupció ellen harcolunk, és minden, ami segíthet hogy tisztábban lássunk ebben az ügyben nagy hasznára lehet ennek a fiatal államnak a jövőben. Ha vizsgálat indul, én azt csak üdvözölni tudom."

(A fotón az autópálya koszovói szakaszának egyik viaduktja, építés közben.)

Kapcsolódó cikkek