Elmondása szerint a minap tárgyalt egy berlini inkubátorral, aki nagyon hasonló problémákról számolt be, mint amivel a magyar kutatói, illetve startup ökoszisztéma is küzd. Jelesül: a gazdagabb Berlinből is sok vállalkozó kedvű kutató, cégalapító Amerikába, a Szilícium Völgybe megy szerencsét próbálni. Holott, mint Spaller Endre előadásából kiderült: 2011-ben Németországban 900 euró feletti volt az egy főre jutó kutatás-fejlesztési ráfordítás, miközben Magyarországon ez a szám évek óta stabilan 120 euró körüli, ami a görög szintnek felel meg. Ez alacsony, de nem kirívóan gyenge érték, hiszen a Balti államok és Lengyelország hasonló adata 66 és 74 euró közt szóródik. Kivéve persze kisebb Észtországot, ahol 202 euró ugyanez az adat. Igaz mondjuk Szlovénia 430 eurós száma már elgondolkodtató, illetve persze Dánia, Svédország és Norvágia 1100-1300 eurós fejenkénti K+F költése is kiugró. Mint a NIH elnöke elmondta, Magyarországot kevéssé érintette a válság, mert 2010-ről 2011-re csak 4 százalékponttal csökkentek a K+F kiadások, míg Bulgáriában egyharmadával (!), mindössze 29 euróra csökkent a hasonló érték, Romániában pedig 30 euró lett.

A Nemzeti Innovációs Hivatal elnöke a Nemzeti Innovációs Stratégiáról is beszélt, amely szerinte egyáltalán nem egy asztalfióknak készült írás, hanem inkább egy folyamatosan megvalósuló munkaterv. Példának a gazella, Akkreditált Technológiai Inkubátor pályázatot hozta fel az elnök, illetve az új, egyetemi és phd hallgatóknak szóló egy éves ösztöndíjat. Ez arra szolgál, ha egy kutató találmányán-fejlesztésén, annak hasznosításán akar dolgozni, akkor felfüggesztheti tanulmányait, sőt, erre az időre ösztöndíjat is kaphat majd.

Közbeszerzés is segítheti az innovációt

Európai Bizottság március végén kihirdetett közbeszerzési reformcsomagot - ezt már Dr. Kiss Judit Katalin mondta el. A Nagy és Pál Ügyvédi Iroda közbeszerzési szakértője szerint az uniós stratégiai cél az, hogy 2020-ra a K+F beruházások az uniós GDP 3%-ra emelkedjenek. E különleges forma pedig az unós GDP 18 (!) %-át adó állami, önkormányzati beszerzések innovációs tartalmának növelését célozza. Az irányelv szerint két éven belül egy új eljárásformát, az úgynevezett „innovációs partnerséget" is be kell építeni a magyar közbeszerzési törvénybe. Az új eljárásforma abban az esetben alkalmazható, amennyiben a termék vagy szolgáltatás beszerzése nem lehetséges a piacon már létező megoldásokkal - vagyis ki kell fejleszteni valamit egy jól megfogalmazott igényre.
Az irányelv szerint az innovációs partnerség egy nyilvános felhívással induló, két szakaszból álló, tárgyalásos eljárásforma lesz, aminek a végén olyan hosszú távú együttműködés jön létre, amelynek eredménye egy, a piacon addig nem létező termék vagy szolgáltatás, amely többek között képes valós, piaci keresletet generálására is.

Egyre tapasztaltabb klaszterek, aktív klaszterpolitika

Keller Péter, Nemzetgazdasági Minisztérium, Nemzetközi és Klaszter Osztály osztályvezetője az Akkreditált innovációs klaszterek (AIK) szerepéről beszélt. Az ezredforduló óta kezdődő klaszteresedés Keller Péter szerint most ért el oda, hogy immár nem mennyiségi, sokkal inkább minőségi változás kell, azaz a kiemelt fókusz a már múlttal rendelkező, fejlődőképes klaszterek további fejlesztésén van. Miközben ugyanis kétszáz feletti a bejegyzett klaszterek száma, az uniós pályázatoknál valódi előnyt csak az úgynevezett Akkreditált innovációs klaszterek élveznek. A cím elnyeréséért volt is túljelentkezés, eddig 26 klaszter kapott ilyen címet. Szerencsére az utóbbi évben például egyről hétre emelkedett a járműipari klaszterek száma országszerte. Az ilyen együttműködések látványosan sikeresebbek, ha uniós pályázatokról van szó, sokszor 5-6 konzorciumi tag is összeáll egy-egy uniós projektre. Az igazi nyertesek az aktív klasztertagok, ami a 35-40 fős képződmények tagságának általában a felére jellemző - tette hozzá Keller Péter. A GOP K+F prioritásban megítélt támogatás kb. 24%-át AIK tagok nyerték el, ez kiegészülve a KMOP és más támogatásokkal 127 (!) milliárd forintra rúgott, illetve a gazdaságfejlesztési források 14%-a ilyen, akkreditált klaszterekben tag vállalatokra jutott. A fentiek mellett fontos a professzionális klaszter menedzsment, az ilyen szervezetek képességeinek fejlesztése, a klaszterek nemzetközi szerepének erősítése, nemzetközi piacra jutás elősegítése, valamint a klaszterek közötti együttműködés elősegítése - fejtette ki a Nemzetgazdasági Minisztérium szakértője.

Kecskemétre kéne menni
Dr. Lukács Pál, a Kecskeméti Főiskola Járműtechnológia Tanszék tanszékvezető főiskolai tanára, címzetes egyetemi docense az innovációs klaszterek és járműipari innováció Kecskeméten címmel tartott érdekes, gyakorlat-orientált beszámolót. A szakértő a Daimler gyár Kecskemétre települése kapcsán kidolgozott AIPA ipar- és térségfejlesztési projekt portfólió menedzsereként beszélt. Előadásában szó esett arról, hogy a program tervezése gazdasági és társadalmi szervezetek szoros együttműködésével valósult meg: 170 ember önként vett részt a stratégia tervezési fázisban. A stratégiai célok közt volt a megfelelő infrastruktúra és humánerőforrás biztosítása mellett, olyan gazdasági és szolgáltatási környezet kialakítása, mely lehetővé az autóipari cégek betelepedését és hosszú távú megtartását. A programban volt a kutatás-fejlesztés és innovációra épülő KKV vállalkozások fejlődésének elősegítése és támogatása. Szakképzett munkaerő biztosítása hosszú távon a közép és felsőfokú szinten egyaránt, valamint élhető és vonzó város kialakítása.

Az infrastruktúra fejlesztése révén más ágazatokhoz tartozó iparágak is megjelennek a térségben. A modern környezeti technológiák meghonosítása egy újfajta regionális mintához vezethet, amely sikerrel lesz alkalmazható további, hasonló helyzetben lévő régiókban - vélte a szakértő. A Mercedes-Benz köré szerveződő beszállítói háttér az országban egyedülálló lehet, ha ennek tudatos kialakítása már a program kezdeti szakaszában megkezdődik. Ennek vonzáskörzete lényegesen a régió határain túl terjedhet, lehetőséget adva új interregionális programok megkezdésére. Emellett a gazdasági kapcsolatok erősödése várható a Mercedes-Benz németországi telephelyeinek környezetével (Baden-Würtenberg tartománnyal), amelyek további beruházásokat eredményezhetnek.

Kecskeméten tervezett programok

Tervezett programok Nagyságrend
Kecskemét, mint új gazdasági térség, Versenyképességi együttműködésének és feltételeinek megteremtése, (kormányzati elképzelésekhez igazodó fejlesztési folyamatok mentén) Tervezés alatt
Járműipari versenyképes kompetenciák fejlesztése - teljes képzési vertikum képzési rendszereinek összehangolása, 1-1,5 md Ft.

KKV ipar-,és gazdaság fejlesztési programsorozat, mely a feltételek megteremtése mellett a közös piacfejlesztésre, a hálózati együttműködésekre és klaszter közi együttműködésekre teszi a hangsúlyt (közös fejlesztések a HITA, a SEED, a VOSZ, a Kamarák képviselőivel), 500mFt /év
Egyes városi és térségi ingatlanfejlesztési programok előkészítése , támogatása pl. Homokbánya koncepció kialakítása, innovációs, és inkubációs központ fejlesztés támogatása 100 mFt.
K+F+I tudásközpontokban megvalósuló kooperációs és nagyvállalati kutatás és fejlesztési rendszerek és projektek kialakítása, megvalósítása (pl. akkreditált innovatív klaszterek működtetésével) 600-800mFt / klaszter
Nemzetközi együttműködési programok - különös tekintettel a járműipari fejlesztések koordinációjára - megvalósítása (klaszter, és konzorciális együttműködéseken keresztül) 200-400mFt.
Befektetés ösztönzési program támogatása, elsősorban az autó és járműiparban, de más kapcsolódó high-tech iparágban tevékenykedő vállalatok, befektetők térségbe vonzása (magas hozzáadott értékű termelés megerősítése, fejlesztése) 10mFt , később
Max 200 m Ft/év,
Zöldgazdaság alapú iparfejlesztés, környezetbarát alternatív technológiák meghonosítása és elterjesztése a térség gazdaságában és infrastruktúrájában. 800-1000 mFt.

Kockázati tőke kockáztatás nélkül

Kuthy Antal, az E-Group Zrt, vezérigazgatója Google szemüveggel nyitotta meg az előadását, amiben a startupok piaci viszonyait, és lehetőségeit elemezgetve dobta fel a labdát a szakmai napot záró befektetőknek. A konferencia utolsó blokkjában Siklósi Zoltánnal, az Invescom Tőkebefektetési Tanácsadó Kft. ügyvezetőjével beszélgetett Zsembery Levente az X-ventures, Kurtán Zoltán, a DBH Group, Szombati András a Primus Capital, valamint kis kakukktojásként Ágoston László, a Kreáter Innovációs Labor képviselője. A beszélgetés résztvevői elmondták, hogy a piac túlmisztifikálja az innováció fogalmát, mert befektetni nem kizárólag egy innovatív termékekbe szoktak vállalkozók, sokkal inkább jellemző az, amikor egy új üzleti modellt, vagy egy kiváló csapatot talál vonzónak egy befektetői kör. A jelenlévők felidézték a leggyakoribb hibákat, amelyeket a vállalkozások elkövetnek, és kiemelték a menedzsment társaság felelősségét egy projekt sikerességének mérésekor. Ágoston László, a Kreáter Innovációs Labor ügyvezetője elmondta, hogy az IGen nevű képzésük során, ők sokkal inkább fektetnek hangsúlyt az olyan projektekre, amelyek valós társadalmi igényre született válaszokra épülnek, mint a tisztán profitorientált venture-ökre. Példaként említette a világon elterjedt lakás kiadó applikációt, az Airbnb-t, vagy magyar példaként a rukkola (közösségi könyvcserélő), jarokelo (kátyú észlelő), oszkar (online autós útitárskereső), vagy éppen a maesteszinhaz (last minute színházjegy kereső) startupokat.