Óriási érdeklődés kísérte a modern gyógyszerkutatás stratégiáiról, az új technológiák alkalmazásáról és a megvalósult innovációkról elhangzott előadásokat, hiszen a daganatellenes szerek kutatása terén jelentős az előrelépés. A sokféle génmutáció közül sikerült meghatározni a kulcsfontosságúakat, amelyek a betegség kialakulásában döntő jelátviteli utakat érintenek, így ezek ígéretes gyógyszer-támadáspontok lehetnek.

A daganatellenes szert ma már sok esetben azzal a diagnosztikummal együtt fejlesztik, amely az adott mutáció jelenlétének vizsgálatára, tehát annak a megállapítására alkalmas, hogy kik a terápiára reagáló betegek. Ezzel megvalósítható a személyre szabott orvoslás, az adott betegpopuláción belül a kezelésre ténylegesen reagálók célzott kezelése. Ez a gyógyítás eredményessége szempontjából fontos előrelépés, mert a legtöbb betegség heterogén, ezért a gyógyszerek általában csak az adott betegségben szenvedők szűkebb csoportjában hatásosak. Ám a finanszírozhatóság szempontjából is fontos, mert a gyógyításra fordítható források hatékonyabb felhasználását teszi lehetővé.

TUDOMÁNYOS EGYÜTTMŰKÖDÉS
Az egyéb komplex betegségek esetében nehezíti a megfelelő gyógyszer-támadáspont azonosítását, hogy kialakulásukban jellemzően többféle genetikai eltérés és környezeti faktorok kölcsönhatása játszik szerepet, s a hatékony beavatkozás ezek egyidejű befolyásolásától várható. Ezért többek között a komplex biológiai rendszer, a hálózat működésében fontos csomópontok mint lehetséges támadáspontok meghatározása, az egyidejűleg több támadásponton ható gyógyszerek keresése előtérbe került. Az ilyen jellegű kutatásokban felértékelődött az akadémiai, egyetemi, ipari és egyéb kutatóhelyek együttműködése, tudományos kutatóhálózatok létrehozása. Ebből a szempontból is jelentős előrelépés tanúi voltunk a kongresszuson.

A gyógyszerfejlesztés egyik aktuális kérdése a nanotechnológia alkalmazási lehetősége. Az ezzel a módszerrel előállított termékek hatóanyagai jobban hasznosulnak a szervezetben, nanohordozókkal pedig a hatóanyagok célba juttatása javítható.

Másik fontos téma a biológiai gyógyszerek fejlesztése és gyártása. A terápiába egyre nagyobb számban kerülnek fehérje-hatóanyagú biológiai készítmények, melyek előállításához élő sejtekre van szükség; gyártásuk, tisztításuk, minőség-ellenőrzésük teljesen új ismereteket követel meg. Megfelelő stabilitásukhoz a tárolási hőmérséklet (2–8 °C) szigorú betartása szükséges. Az eredeti készítmények másolatainak, az ún. biohasonló gyógyszereknek a fejlesztése is számos kérdést vet fel.

GYÓGYSZERBIZTONSÁG
A gyakorlati gyógyszerészet izgalmas témája a gyógyszerbiztonság, -hamisítás, a patikaszerek helyettesítése, a gyógyszerelési kockázatok: veszélyes gyógyszerek, figyelmetlen alkalmazók vagy az internet szerepe a betegek informálásában. A legfontosabb üzenet, hogy a gyógyszerbiztonságot a patikák, a hivatásukat magas szinten művelő gyógyszerészek szavatolhatják megnyugtatóan. A lakossági gyógyszerellátásban a nemzetgazdasági szempontból igen fontos generikus helyettesítés a betegek számára csakis az expediáló gyógyszerész empatikus munkája révén lehet eredményes. Kórházakban ugyancsak az ágy melletti gyógyszerész tanácsadása révén oldható fel a patikaszerváltások miatti szorongás.

Az éberség, a farmakovigilancia különleges kihívásokat támaszt a biológiai gyógyszerek alkalmazásánál, és még inkább fel kell készülni erre a feladatra a követő készítmények, a biohasonlók folyamatosan várható megjelenése kapcsán. Az alkalmazásukban rejlő potenciális kockázatok megismerése egyben a megelőzés legfontosabb eszköze (a lehetséges kockázatok megismerésére a résztvevőknek bőséggel nyílt lehetősége). A nem kívánt hatások jelentési gyakorlatának javítása a gyógyszerbiztonsági kultúra meghatározó eleme és egyben fontos működési jellemző. A patika e tekintetben is kiemelten fontos helyszín, mivel a lakosság által leggyakrabban látogatott egészségügyi intézmény.

Bár a hazai egycsatornás gyógyszerforgalmazás jelentős biztosítékot jelent a hamis készítmények távol tartására, viszont az étrend-kiegészítők vonatkozásában sajnos a helyzet több aggodalomra ad okot. Az érintett szereplők, kollégáink komoly lépéseket tettek a bajok kiküszöbölésére.

A hamis gyógyászati szerek terjesztésének az internetes kereskedelem a legjelentősebb tere. E negatív szerep mellett viszont a világháló fontos, a gyógyszerészi munkában napjainkban is számos területen nélkülözhetetlen és korábban nem tapasztalt együttműködési lehetőségeket teremtett.

INNOVÁCIÓ
Gyógyszergyártó cégek szimpóziumokkal színesítették a kongresszus programjait. A Richter új, eredeti molekulája, a kariprazin rendkívül közel van már a regisztrációhoz. Az AbbVie hepatitis C-kezelésre alkalmas készítménye eredményességének folyamatos javulása különös érdeklődést váltott ki. A Roche-szimpóziumon az emlődaganatra, illetőleg a leukémiák kezelésére lassan egy évtizede eredményesen alkalmazott készítmények innovatív továbbfejlesztéséről számoltak be, amelyek a terápia hatékonyságát növelhetik.

A daganatok kezelésére szánt szerek a kezelőszemélyzet számára is fokozott egészségügyi kockázatot jelentenek, amelyet a megfelelő védőeszközök, az infúziók zárt rendszerű elkészítését lehetővé tevő kiegészítők jelentősen csökkenthetnek. Ennek tényeit tárta fel a Teva előadása. A Pfizer-szimpózium a napi gyógyszertári gyakorlat problémás kérdéseiről, például a nem támogatott vényköteles medicinák közgazdasági aspektusairól szólt.

Szó volt a gyógyszerkészítmények fejlesztésének, gyártásának komplex tervezéséről is (Quality by Design). Nagy érdeklődést váltott ki a gyógyszerészi tanácsadás a mentális betegségben szenvedőknek, továbbá a halmozott gyógyszeralkalmazással kapcsolatos gondok vagy a magisztrális gyógyszerkészítés problémái kórházakban.

Kimagaslóan sok, 198 posztert mutattak be a kongresszuson a gyógyszerkutatás és a gyakorlati gyógyszerészet szinte minden területéről. Örvendetes, hogy a szerzők között sok a fiatal, jellemző az intézetek közötti és nemzetközi együttműködésben megvalósult kutatás.

A kongresszus 800 résztvevője között örvendetesen sok fiatal volt. Ez a hazai gyógyszerészet jövője szempontjából nagy reményekre jogosít. Tudományos eredményeik bemutatása mellett aktívan vettek részt a gyógyszerészképzés fejlesztési lehetőségeinek megvitatásában, és fiatal gyógyszerészekből, gyógyszerészhallgatókból az esemény alkalmából alakult zenekar muzsikájával tisztelgett a kongresszus a jeles évforduló és a kitüntetett személyek előtt.





Prof. dr. Szökő Éva, a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság elnöke; Prof. dr. Soós Gyöngyvér, a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság tudományos alelnöke

Kapcsolódó cikkek