Jonathan Henry, a verespataki kitermelésre létrehozott RMGC-ben 80 százalékos részesedésű Gabriel Resources vezérigazgatója egy, a román sajtó által idézett kanadai lapinterjúban jelezte: nem remél előrelépést a bányaberuházás engedélyezésében, ezért a román állam ellen kártérítési perre készül. A román média szerint a kanadai fél kártérítési igénye négymilliárd dollárra tehető. Az RMGC havonta közöl olyan híreket, miszerint kényszerszabadságra küldi, vagy elbocsátja alkalmazottai többségét.

A szociáldemokrata Ponta emlékeztetett arra, hogy kormányának a verespataki beruházást segítő tavalyi törvénytervezete mögül akkori liberális koalíciós partnere kihátrált. Azt azonban nem tette egyértelművé, hogy az új kormánykoalícióval - amelyben a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezeti a Verespatak-ügyben kulcsszerepet játszó környezetvédelmi és kulturális tárcát - ismét megpróbálja-e elfogadtatni a jogszabályt.

"Nem akarom, hogy a munkahely-teremtés és a bányajáradék haszna helyett a román állam kártérítést fizessen. Éppen elég kárpótlást fizettünk más ügyekért. Többet nem mondhatok, mert úgy értettem, nemzetközi perről van szó, de ha erre sor kerül, természetesen harcolni fogok Románia érdekeiért. Szükség van egy törvényre, és azt csak a parlament fogadhatja el" - mondta a román kormányfő a verespataki főrészvényes kártérítési igényét firtató újságírói kérdésre.

A befektetők fenyegetőzését a lapok annak tulajdonítják, hogy a bukaresti képviselőház jövő héten szavaz a szenátusban már elutasított Verespatak-tervezetről.A 90-es évek végén az RMGC megvásárolta a román államtól a bányalicencet arra, hogy Verespatakonmegnyithassa Európa legnagyobb ciántechnológiás, külszíni aranybányáját.

Az RMGC itt 300 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt akar kitermelni, de - a környezetvédők tiltakozása közepette - a bányanyitás engedélyezésének politikai kockázatát azóta egyetlen tisztségben lévő román kormány sem vállalta magára. 2013 augusztusában az akkori szociálliberális bukaresti kormány törvénytervezetet fogadott el a beruházóval kötendő új megállapodásról, amely növelné az állam részesedését a majdani haszonból és nemzeti fontosságú közhasznú projektnek nyilvánítaná a verespataki beruházást. Ezzel a lépéssel a Ponta-kabinet jelezte nyitottságát a befektetők felé, de a döntés felelősségét a parlamentre hárította.

Kapcsolódó cikkek