Az elemzői várakozások szerint idén akár 30 kínai cég is tőzsdére vonulhat az Egyesült Államokban, ami öt éve a legnagyobb érték, a tavalyinak pedig csaknem a négyszerese. Köztük van az eredeti nyilvános kibocsátási (IPO) kérelmét a héten benyújtó Alibaba e-kereskedelmi óriáscég, s annak versenytársa, a piacon ezüstérmes JD.com. Áprilisban ment tőzsdére az Egyesült Államokban a több mint 500 millió felhasználói fiókkal rendelkező óriás mikroblog, a Sina Weibo.

Az Alibaba IPO-ja történelmet is írhat az Egyesült Államokban: egyes elemzők szerint a vállalatot akár 150 milliárd dollárra is értékelhetik a részvényesek, mellyel a világ legnagyobbja lehet. A statisztikák szerint az elmúlt öt évben a tőzsdére vonuló nagy kínai internetes vállalatok 90 százaléka nem a hazai, hanem az amerikai értékpapír-piacokat választotta. Tették ezt annak ellenére, hogy 2011-ben könyvelési csalás miatt több ott jegyzett kínai vállalatot is kivezettek a tőzsdéről, a nemzetközi könyvvizsgáló cégek kínai részlegeit pedig eltiltották az USA-ban jegyzett cégek auditálásától.

A nagy kínai vállalatok mindenekelőtt az értékpapír-piacok fejlettsége miatt részesítik előnyben az Egyesült Államokat. A kínai tőzsdék viszonylag fiatalok és éretlenek, a részvényesek 70 százaléka kisbefektető, akik gyakran érzelmi alapon döntenek papírjaikról. A hatékony működés kereteit biztosító jogi szabályozás sem teljes körű: a visszaéléseket illetően például sok esetben egyszerűen nincs meghatározva, hogy mi számít legális és mi számít illegális tevékenységnek, utóbbiak bizonyítása is nehézkes. A jogszabályi környezeten az elmúlt években sokat javítottak, a nyugati színvonaltól ugyanakkor továbbra is jelentős a lemaradása. Szintén fontos tényező a kiszámíthatóság kérdése: a kelet-ázsiai ország szárazföldi részének tőzsdéin az IPO-kat 2012 őszén felfüggesztették, s tavaly decemberben tették újra lehetővé.

Az amerikai tőzsdék a kínaiakénál szélesebb körű opciókat kínálnak. Kérheti például IPO-ját nem nyereséges cég is, ami Kínában tilos. Az USA-ban lehetőség van az eltérő jogokat megtestesítő részvények (dual-class shares) kibocsátására is, ez a jogi különbségeken túl különböző osztalék-fizetési kondíciókkal jár. Az amerikai részvénypiacok jóval nagyobb likviditást biztosítanak, csalogató az amerikai tőzsdéken jegyző kínai cégek papírjainak hozama. Az EY nemzetközi tanácsadó cég statisztikái szerint a tavaly ott debütált kínai cégek értéke 53 százalékot nőtt az egész év során: a sportlottót üzemeltető 500.com értéke például megháromszorozódott. Amerika népszerűsége ellenére továbbra is Hongkong marad a tőzsdére siető szárazföldi kínai cégek első számú célpontja - hangoztatják a hongkongi hivatalnokok statisztikákat idézve.

Tavaly Kína különleges igazgatású területén 14,6 milliárd dollár értékben bocsátottak ki kínai cégek papírokat, ez éves bázison csaknem két és félszeres értékbeli növekedés. A hongkongi tőzsde likviditása és nemzetközisége miatt vonzó opció a sanghaji és sencseni értékpapír-piacokhoz képest.

Az USA-ban való listázási lázat ugyanakkor figyelmeztető jelként értékelik Hongkongban. Charles Li, a hongkongi tőzsdeelnök egy márciusi interjújában úgy fogalmazott: a trend egyértelműen azt mutatja, hogy a versenyképesség megtartásához reformokra van szükség. A nyersanyagokra és származékos ügyletekre fókuszáló értékpapír-piacot a technológiai nagyok számára is vonzóvá kell tenni - fogalmazott Li.

Kapcsolódó cikkek