A jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik.
Május végén folytatódik a Sukoró-ügy
Figyelő Online
2014.05.10 08:45
Május 27-ére tűzték ki a sukorói telekcsere ügyében indított büntetőper újabb tárgyalását a Szolnoki Törvényszéken - tájékoztatta a törvényszék szóvivője az MTI-t.
Sándor Géza közölte: a csaknem féléves szünet után folytatódó eljárásban a bíró továbbra is Sólyomváriné Csendes Mária lesz. A tárgyalás ott folytatható, ahol abbamaradt, mert az eljárást nem akasztották meg a körülmények. Május 27-én várhatóan további tanúkat hallgatnak meg - tette hozzá.
A sukorói telekcsere ügyében indított büntetőper 2013. január 7-én kezdődött a Szolnoki Törvényszéken, amelyet az OBH elnöke jelölt ki az ügy tárgyalására. A Szolnoki Törvényszék azonban - figyelemmel az Alkotmánybíróság nem sokkal korábban megszületett határozatára - december 18-án illetékességének hiányát állapította meg, és áttette az ügyet a Fővárosi Törvényszékre. Utóbbi azonban januárban szintén illetékességének hiányát állapította meg, és az iratokat felterjesztette a Kúriához illetékes bíróság kijelölése végett. Fellebbezés után a Fővárosi Ítélőtábla azt mondta ki, hogy az iratokat a Szolnoki Törvényszéknek kellett volna közvetlenül a Kúriához felterjesztenie.
Az ítélőtábla állásfoglalása szerint a Fővárosi Törvényszék az OBH elnökének jogerős határozata folytán az ügy intézéséből eleve kizárt bíróságnak tekintendő, ahová emiatt az ügy áttétele nem lehetséges.
A Központi Nyomozó Főügyészség 2012 nyarán emelt vádat Tátrai Miklós, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. volt vezérigazgatója, Császy Zsolt, az MNV volt értékesítési igazgatója, Markó Andrea, a Pénzügyminisztérium volt szakállamtitkára, F. Zsolt értékbecslő és V. Bálint ügyvéd ellen.
Tátrai Miklóst, Császy Zsoltot, Markó Andreát és F. Zsoltot egy külföldi befektetői csoportnak a Velencei-tó partjára tervezett kaszinóberuházásával kapcsolatban különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének kísérletével vádolják. Ezt a KNYF szerint Tátrai Miklós és Markó Andrea tettesként, Császy Zsolt és F. Zsolt bűnsegédként követte el. V. Bálintot kétrendbeli közokirat-hamisítás bűntettével vádolják.
A vád szerint a beruházással összefüggő telekcsere-szerződés teljesülése esetén 1,294 milliárd forint kár érte volna az államot.
A sukorói telekcsere ügyében indított büntetőper 2013. január 7-én kezdődött a Szolnoki Törvényszéken, amelyet az OBH elnöke jelölt ki az ügy tárgyalására. A Szolnoki Törvényszék azonban - figyelemmel az Alkotmánybíróság nem sokkal korábban megszületett határozatára - december 18-án illetékességének hiányát állapította meg, és áttette az ügyet a Fővárosi Törvényszékre. Utóbbi azonban januárban szintén illetékességének hiányát állapította meg, és az iratokat felterjesztette a Kúriához illetékes bíróság kijelölése végett. Fellebbezés után a Fővárosi Ítélőtábla azt mondta ki, hogy az iratokat a Szolnoki Törvényszéknek kellett volna közvetlenül a Kúriához felterjesztenie.
Az ítélőtábla állásfoglalása szerint a Fővárosi Törvényszék az OBH elnökének jogerős határozata folytán az ügy intézéséből eleve kizárt bíróságnak tekintendő, ahová emiatt az ügy áttétele nem lehetséges.
A Központi Nyomozó Főügyészség 2012 nyarán emelt vádat Tátrai Miklós, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. volt vezérigazgatója, Császy Zsolt, az MNV volt értékesítési igazgatója, Markó Andrea, a Pénzügyminisztérium volt szakállamtitkára, F. Zsolt értékbecslő és V. Bálint ügyvéd ellen.
Tátrai Miklóst, Császy Zsoltot, Markó Andreát és F. Zsoltot egy külföldi befektetői csoportnak a Velencei-tó partjára tervezett kaszinóberuházásával kapcsolatban különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének kísérletével vádolják. Ezt a KNYF szerint Tátrai Miklós és Markó Andrea tettesként, Császy Zsolt és F. Zsolt bűnsegédként követte el. V. Bálintot kétrendbeli közokirat-hamisítás bűntettével vádolják.
A vád szerint a beruházással összefüggő telekcsere-szerződés teljesülése esetén 1,294 milliárd forint kár érte volna az államot.
Kapcsolódó cikkek
MTI
Hozzászólások
Le Pen az EU-s népszavazásról
Marine Le Pen államfővé választása esetén megvárja a német és az olasz parlamenti választások eredményét, mielőtt népszavazást ír ki.
Megszavazták a "CEU-törvényt"
A jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik.
Újabb vizsgálat tárgya a Hungast
Mégsem jön létre a menza cégek tervezett fúziója. Egyelőre nem vásárolja meg a Hungast Zrt. a Sodexot, mert nem teheti. A Gazdasági Versenyhivatal közbelépett.
Szíriai fegyveresekkel állt kapcsolatban a szentpétervári merénylő
A felrobbantott pokolgép hasonló volt ahhoz a másikhoz, amelyet később a Ploscsagy Voszsztanyija metróállomáson hatástalanítottak.
Megszavazták a "CEU-törvényt"
A jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik.
