A NATO-erők tartós jelenléte a balti térségben biztonságot jelentene "a szövetség frontvonalán élő népek számára és komoly elrettentő erőként szolgálna minden lehetséges agresszorral szemben" - mondta Sven Mikser észt védelmi miniszter. Hozzátette, hogy csapatok állomásoztatása mellett azt is meg kellene fontolni, hogy harcászati felszereléseket raktározzanak a régióban, hiszen így "hirtelen kirobbanó válságok" esetén rövidebb lenne a "logisztikai lánc".

A NATO az Oroszországgal kötött 1997-es alapszerződés alapján az ukrán válság elmélyüléséig nem telepített új csapatokat és felszerelést az Oroszországgal határos tagállamaiban, de a Krím félsziget Oroszországhoz csatolása után hozzálátott a védelmi tervek felülvizsgálatához, amit különösen a szövetséghez 2004-ben csatlakozott három balti ország sürget.

Linas Linkevicius litván külügyminiszter a FAS-nak nyilatkozva rámutatott, hogy Moszkva a közelmúltban felmondta a bizalomerősítő intézkedésekről kidolgozott kétoldalú megállapodást és erősíti katonai jelenlétét a Litvániával délnyugaton határos orosz enklávéban, a Kalinyingrádi Területen. Moszkva ráadásul propagandakampányt indított a balti országok és a Nyugat ellen - tette hozzá a miniszter. Hangsúlyozta, hogy Oroszország nem csupán a hazáját fenyegeti, hanem az egész európai és transzatlanti közösséget.

Edgars Rinkevics észt külügyminiszter szerint a lapnak azt mondta, hogy a Krímben végrehajtott orosz akcióhoz hasonló támadások megakadályozása céljából tovább kell fejleszteni a légtér ellenőrzését és védelmét. A miniszter hangsúlyozta: aggodalmat keltő az orosz légierőnek az észt-orosz határ közelében kezdett helikopteres művelete.

A három volt balti szovjet köztársaságnak nincs saját légiereje, ezért 2006 óta a légterük ellenőrzését a NATO más tagállamainak repülőgépei végzik. Az ukrán válság nyomán az atlanti szövetség úgy döntött, hogy megerősítik a baltikumi légtérellenőrző missziót, és NATO-erőket küldenek a Balti-tengerre.

Kapcsolódó cikkek