Egészségügyi biztosítást köthetnek magánszemélyek vagy családok, ahol és akiknek fontos az egészség-megőrzés, illetve a problémák felmerülése esetén a gyors, jó minőségű ellátás, de cégek is, amelyek szívesen költenek adómentesen és költségként elszámolva a munkavállalóik egészségére. Utóbbiakat az állam annyiban támogatja, hogy 2012. január 1-től praktikusan köztehermentesek azok az egészségbiztosítások, amelyeket a munkáltatók kötnek a munkavállalóiknak.

Az ágazat nagyságáról nincsenek pontos szövetségi statisztikák. Az adóváltozásnál akár évi 30-40 milliárd forintos piacban is bíztak a szakemberek, ma mégis csak olyan 9 milliárd forintos lehet ez a szegmens, és ebből két-három milliárd forint csak a szolgáltatás-finanszírozó szegmens. Schaub Erika, a Generali személybiztosítási igazgatója szerint azonban folyamatos a növekedés, ami már csak azért is nagy szó, hiszen manapság kevés az olyan biztosítási termékpaletta, amely növekszik. Kun Zoltán, az AXA Biztosító vállalati értékesítési igazgatója az előnyöket abban látja, hogy ezek a megoldások egyrészt hálapénz-mentesen és ellenőrzött módon segítik rövidebbé tenni a várólistákat, másrészt öngondoskodásra ösztönöznek, harmadrészt támogatják az ügyfélorientált, minőségi egészségügy elterjedését.

Ha a szolgáltatás-finanszírozó kínálatot nézzük (lásd fogalommagyarázó keretesünket), akkor is meg kell különböztetni az egyéni és a kollektív termékeket. A csoportos biztosítások javuló adókörnyezete miatt több szolgáltató indult el és a bővülő kínálat a keresletet is megemelte. Létezik olyan lehetőség is, amikor a cég a cafeterián belül a biztosítást is választhatóvá teszi. Ez utóbbi esetben a terméket még egyénileg is el kell adni, vagyis meg kell győzni a munkavállalókat, hogy válasszanak ilyent. Kurucz Beáta, a Signal Biztosító Zrt. senior egészség-biztosítási menedzsere szerint ugyanis az alacsony hazai munkabérek mellett a dolgozók, ha tehetik, inkább a közvetlen fogyasztásra váltható juttatásokat preferálják. Vagyis úgy tűnik, hogy a vállalati adókedvezmény még nem feltétlenül elég ösztönző, a kiegészítő egyéni biztosítási adó-, illetve járulékkedvezmény, esetleg valamilyen egészségügyi biztosítási cafeteria kártya bevezetése segíthetné a termékek további elterjedését.

A jelenlegi helyzetről a Figyelő 2014/20. számában olvashatnak.

 

Kapcsolódó cikkek