A jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik.
EP-választás: az öt grácia
EURÓPA PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK
Figyelő Online
- GYÉVAI ZOLTÁN, Brüsszel
2014.05.25 13:00
Tényleg a világ legbefolyásosabb gittegylete? Ez a feltételezés jól tükrözi azt az ellentmondásos képet, ami az európai közvéleményben él a május 22. és 25. között tisztújítás elé néző Európai Parlamentről. Valódi paradoxonnak tűnik, hogy miközben a kínai Népi Gyűlés után a világ második legnépesebb, 751 tagú törvényhozásának hatáskörei minden egyes EU-szerződéssel bővültek, és az intézménynek egyre nagyobb a beleszólása az európaiak mindennapi életébe, addig választásról választásra csökkent a szavazói részvétel. Így az EP demokratikus legitimitása is mindjobban megkérdőjeleződött.
Az európai választók úgyszólván nem vettek tudomást a szemük láttára a földből kinövő óriásról.
A legutóbbi, 2009-es európai voksoláson például minden korábbinál alacsonyabb szintre, 43 százalékra süllyedt a részvételi arány, és félő, hogy a mostani kampány egy-két figyelemreméltó újítása sem lesz képes megállítani a lefelé mutató trendet. Az ötévenként újraválasztott Európai Parlament legnagyobb hendikepje, hogy nem létezik európai démosz. Az európaiak túlnyomó része nemzeti keretekben gondolkozik, és hétköznapjaiban egyáltalán nem érzi relevánsnak az európai intézményeket. Az európai voksolások nem a kormány és ellenzék alternatívájáról szólnak, és eddig például az sem függött a leadott szavazatoktól, hogy ki lesz az Európai Bizottság elnöke. Egy szó, mint száz: az európaiakat csak kevéssé motiválja az EP-választás.
KIK EZEK?
A Parlament vezérkara az európai választások és a bizottsági elnök kinevezésének összekapcsolásában vélte megtalálni azt az eszközt, amivel növelni lehetne a május végi választáson a részvételt. Ha a választópolgárok beleszólhatnak az Európai Bizottság elnökének megválasztásába, akkor valószínűleg szívesebben mennek el szavazni. A hangadó pártcsoportok ezért úgy döntöttek, hogy a választások történetében először külön listavezetővel kampányolnak, aki egyúttal a pártok hivatalos jelöltje is lesz az Európai Bizottság élére. Erre pedig a legutóbbi európai voksolás után hatályba lépett új szerződésnek az a rendelkezése adna jogalapot, amelynek értelmében a tagországok vezetőiből álló Európai Tanácsnak „az EP-választások figyelembe vételével" kell majd megneveznie jelöltjét a fontos posztra.
Részletek a Figyelő hetilap 2014/21. számában.
A legutóbbi, 2009-es európai voksoláson például minden korábbinál alacsonyabb szintre, 43 százalékra süllyedt a részvételi arány, és félő, hogy a mostani kampány egy-két figyelemreméltó újítása sem lesz képes megállítani a lefelé mutató trendet. Az ötévenként újraválasztott Európai Parlament legnagyobb hendikepje, hogy nem létezik európai démosz. Az európaiak túlnyomó része nemzeti keretekben gondolkozik, és hétköznapjaiban egyáltalán nem érzi relevánsnak az európai intézményeket. Az európai voksolások nem a kormány és ellenzék alternatívájáról szólnak, és eddig például az sem függött a leadott szavazatoktól, hogy ki lesz az Európai Bizottság elnöke. Egy szó, mint száz: az európaiakat csak kevéssé motiválja az EP-választás.
KIK EZEK?
A Parlament vezérkara az európai választások és a bizottsági elnök kinevezésének összekapcsolásában vélte megtalálni azt az eszközt, amivel növelni lehetne a május végi választáson a részvételt. Ha a választópolgárok beleszólhatnak az Európai Bizottság elnökének megválasztásába, akkor valószínűleg szívesebben mennek el szavazni. A hangadó pártcsoportok ezért úgy döntöttek, hogy a választások történetében először külön listavezetővel kampányolnak, aki egyúttal a pártok hivatalos jelöltje is lesz az Európai Bizottság élére. Erre pedig a legutóbbi európai voksolás után hatályba lépett új szerződésnek az a rendelkezése adna jogalapot, amelynek értelmében a tagországok vezetőiből álló Európai Tanácsnak „az EP-választások figyelembe vételével" kell majd megneveznie jelöltjét a fontos posztra.
Részletek a Figyelő hetilap 2014/21. számában.
címkék:
EP-választás
Hozzászólások
Le Pen az EU-s népszavazásról
Marine Le Pen államfővé választása esetén megvárja a német és az olasz parlamenti választások eredményét, mielőtt népszavazást ír ki.
Megszavazták a "CEU-törvényt"
A jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik.
Újabb vizsgálat tárgya a Hungast
Mégsem jön létre a menza cégek tervezett fúziója. Egyelőre nem vásárolja meg a Hungast Zrt. a Sodexot, mert nem teheti. A Gazdasági Versenyhivatal közbelépett.
Szíriai fegyveresekkel állt kapcsolatban a szentpétervári merénylő
A felrobbantott pokolgép hasonló volt ahhoz a másikhoz, amelyet később a Ploscsagy Voszsztanyija metróállomáson hatástalanítottak.
Megszavazták a "CEU-törvényt"
A jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik.
