A jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik.
Ketyeg a nyugdíjbomba!
Figyelő Online
- Dózsa György, Brückner Gergely
2014.05.29 07:00
Ketyeg már jó ideje, de mintha nem érdekelne minket. A magyarok öngondoskodási hajlandósága siralmas, továbbra is az államtól várjuk a megoldást. Márpedig az egyre kevésbé hajlandó erre. Összeállításunkban felvázoljuk a várható nyugdíj-helyzetet és eligazítást adunk a lehetséges megoldásokról is.
A magyarok több mint fele 57 évesen már nyugdíjba menne. A jelenlegi 65 év nyugdíjkorhatárig mindössze a lakosság egytizede dolgozna. Ugyanakkor realisták is vagyunk, a Randstad Hungary felmérése szerint a magyarok csaknem fele arra számít, hogy 63-65 éves kora után megy majd nyugdíjba. Tévhit azt gondolni, hogy a magyar nem szeret dolgozni. Az viszont már korántsem tévhit, hogy a rá váró nyugdíjas évek elé örömmel nézne. A jövő kiábrándítónak és borúsnak tűnik. A következő 15 évben több mint 2 millió ember, a GYES-generáció java nyugdíjba megy. Ugyanebben az időszakban a munkaerő piacra várhatóan mindössze másfél millió ember lép be. Így 15 év múlva a magyar nyugdíjrendszerből alaphangon is jó félmillió járulékfizető hiányzik. Azért alaphangon, mert feltehetően elég sokan lesznek azok, akik külföldön, vagy a fekete és a szürkegazdaságban próbálnak meg boldogulni.
A kormány a jelenlegi nyugdíjasok helyzetét igyekszik könnyebbé tenni, például az erősen kétséges megítélésű rezsicsökkentéssel. Arról, hogy mi lesz 10-15 év múlva egyáltalán nem szól a kabinet kommunikációja. A kormány ugyanakkor feltehetően tisztában van a probléma súlyosságával. Az április végén Brüsszelnek benyújtott konvergencia jelentés részletesen foglalkozik a nyugdíjrendszerrel. A dokumentum alapján a kormány bízik abban, hogy a jelenleg tragikusan alacsony magyar aktivitási ráta emelkedik, s egyre többen lépnek be - lépnek vissza a munkaerőpiacra. A hatályos szabályozás értelmében 2022-re fokozatosan 65 évre emelkedik az öregségi nyugdíjkorhatár.
A kabinet még 2011-ben döntött arról, hogy a legalább 40 év jogosultsági idővel rendelkező nők korhatár előtt nyugdíjba mehetnek. A nyugdíjkorhatár emelése 2023-ig a 1,6 százalékkal javítja az aktivitási rátát. Ugyanakkor a nők korai nyugdíjazási lehetősége a várakozások szerint 0,9 százalékkal csökkenti azt. A nemzetgazdasági tárca (NGM) szerint 2060-ra a magyar nyugdíjkiadások a GDP 12,4 százalékára emelkednek a 2010-es 11,9 százalékról. Az NGM szerint ezzel Európa élvonalába kerülhetünk. Erről majd az akkori nyugdíjasokat kell megkérdezni.
További részletekért lapozza fel a Figyelő hetilap 22. számát.
A kormány a jelenlegi nyugdíjasok helyzetét igyekszik könnyebbé tenni, például az erősen kétséges megítélésű rezsicsökkentéssel. Arról, hogy mi lesz 10-15 év múlva egyáltalán nem szól a kabinet kommunikációja. A kormány ugyanakkor feltehetően tisztában van a probléma súlyosságával. Az április végén Brüsszelnek benyújtott konvergencia jelentés részletesen foglalkozik a nyugdíjrendszerrel. A dokumentum alapján a kormány bízik abban, hogy a jelenleg tragikusan alacsony magyar aktivitási ráta emelkedik, s egyre többen lépnek be - lépnek vissza a munkaerőpiacra. A hatályos szabályozás értelmében 2022-re fokozatosan 65 évre emelkedik az öregségi nyugdíjkorhatár.
A kabinet még 2011-ben döntött arról, hogy a legalább 40 év jogosultsági idővel rendelkező nők korhatár előtt nyugdíjba mehetnek. A nyugdíjkorhatár emelése 2023-ig a 1,6 százalékkal javítja az aktivitási rátát. Ugyanakkor a nők korai nyugdíjazási lehetősége a várakozások szerint 0,9 százalékkal csökkenti azt. A nemzetgazdasági tárca (NGM) szerint 2060-ra a magyar nyugdíjkiadások a GDP 12,4 százalékára emelkednek a 2010-es 11,9 százalékról. Az NGM szerint ezzel Európa élvonalába kerülhetünk. Erről majd az akkori nyugdíjasokat kell megkérdezni.
További részletekért lapozza fel a Figyelő hetilap 22. számát.
címkék:
nyugdíjmegtakarítás
Hozzászólások
Le Pen az EU-s népszavazásról
Marine Le Pen államfővé választása esetén megvárja a német és az olasz parlamenti választások eredményét, mielőtt népszavazást ír ki.
Megszavazták a "CEU-törvényt"
A jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik.
Újabb vizsgálat tárgya a Hungast
Mégsem jön létre a menza cégek tervezett fúziója. Egyelőre nem vásárolja meg a Hungast Zrt. a Sodexot, mert nem teheti. A Gazdasági Versenyhivatal közbelépett.
Szíriai fegyveresekkel állt kapcsolatban a szentpétervári merénylő
A felrobbantott pokolgép hasonló volt ahhoz a másikhoz, amelyet később a Ploscsagy Voszsztanyija metróállomáson hatástalanítottak.
Megszavazták a "CEU-törvényt"
A jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik.
