Nem csak sportsikernek örülhet az az ország, amelynek válogatottja megnyeri a jövő csütörtökön kezdődő labdarúgó világbajnokságot. A vb-nek ugyanis minden felmérés szerint igen kedvező hatása van a nyertes állam gazdaságára. Ebből a szempontból egyébként már a kijutás is siker. A British Retail Consortium (BRC) például tavaly ősszel az utolsó kvalifikációs mérkőzések idején azzal rémisztgette a briteket, hogy az Egyesült Királyság gazdasága 2 milliárd fontot (közel 744 milliárd forintot) bukhat, ha az angol válogatott lemarad a vb-ről.

A legjobban azonban a témában született elemzések tanulsága szerint mégiscsak a végső győztes jár. Az előző hét vb-n diadalmaskodó országoknak a világverseny évében jóval (átlagosan 3,5 százalékponttal) nagyobb mértékben nőtt a GDP-je, mint az eseményt megelőző esztendőben. Bár a növekedés gyorsulásának magyarázata sok esetben természetesen nem kizárólag a futball-siker volt, szakértők szerint azonban lehet kapcsolat a jobb gazdasági teljesítmény és a pályán elért eredmény között.

Brazíliának pedig most minden jól jön, ami élénkíti a gazdaságot, a válságból való látszólagos gyors kilábalást követően ugyanis a legnagyobb dél-amerikai állam hirtelen behúzta a kéziféket. Mindez azért furcsa, mert a vb-győzelemnél már csak a rendezés dobja meg jobban a GDP-t.

A rendezés gazdaságélénkítő hatása ráadásul nem korlátozódik egy évre: a felkészülés időszakában a szükséges infrastrukturális beruházások dobják meg a bruttó hazai összterméket, míg az esemény idején, illetve azt követően a megugró belső fogyasztás, és a turizmus hat kedvezően a gazdaságra. Előbbinek azonban Brazíliában nyoma sincs. Miközben 2001 és 2010 között az ország GDP-je éves átlagban 3,6 százalékkal gyarapodott, az elmúlt három évben, a vb-felkészülés finisében a növekedés mértéke a felére apadt. Mindezt úgy, hogy 2010-ben attól volt hangos a gazdasági világsajtó, hogy a brazilok jöttek ki legjobban a válságból, hiszen a minimális 2009-es gazdasági visszaesést egy évvel később bő 7 százalékos megugrás követte.

 

További részletek a Figyelő hetilap 2014/23. számában.

 

Kapcsolódó cikkek