A fogyasztók jelentős része már rendelkezik internetes kapcsolattal, a neten keresztül fizeti be közműszámláit. A Figyelő Online ezért a dijnet.hu szolgáltatóhoz fordult a számlapanaszok gyakoriságával, tartalmával kapcsolatos kérdéseivel. A Díjnet jelenleg mintegy 300 ezer ügyfél számláit kezeli, vagyis a minta elég nagy ahhoz, hogy kiderüljön, milyen gyakoriak az ügyfélpanaszok.
Válaszukból arra lehet következtetni, hogy ha az ügyfeleknek van is gondjuk a közműszolgáltatójukkal, azt vagy nem hozzák a cégek tudomására, vagy közvetlenül hozzájuk fordulnak, kihagyva az internetes közvetítőt (jelen esetben a Díjnetet). A tapasztalatok szerint ugyanis összesen a díjnetes fogyasztók kevesebb, mint 1 százalékától érkezik egyáltalán bármilyen tartalmú megkeresés az ügyfélszolgálatokra, s ezeknek is csupán 10 százaléka panaszos hangvételű. Akik idáig eljutnak, leginkább a közműcéggel szemben fogalmazzák meg elégedetlenségüket, a panaszos megkeresések négyötödének ezek a cégek a címzettjei. Akik pedig közvetlenül a Díjnethez fordulnak, a felmerülő problémák mellett javaslatokat is tesznek az ügyintézéssel kapcsolatban: például újabb szolgáltatók csatlakozását kérik a Díjnet rendszeréhez. (A cég válasza erre nem terjedt ki, de a partner közműszolgáltatók közül korábban kivált az Elmű, amely saját internetes rendszerén keresztül küld tájékoztatást az esedékes számlákról a fogyasztóinak.)
A panaszlevelek a számlázást, a számlák egyenlegét, illetve a számlakibocsátói regisztráció során felmerült problémákat érintik. Ezekben az ügyekben a Díjnet egyébként csak közvetítői szerepet játszik, tehát továbbítja a panaszt az illetékes helyre. A panaszok megválaszolása ugyanis a szolgáltatók hatásköre, a Díjnet kizárólag a számlakibocsátók által átadott adatokat jeleníti meg rendszerében.
Ha a panaszos levelek számán nem is, de az egyéb ügyek intézésén látszik, hogy a fogyasztók egyre aktívabban fordulnak az elektronikus csatornához. A megnövekedett igényekből és érdeklődésből adódóan a közvetítő cég az ügyfélszolgálati kapacitásainak bővítésén dolgozik.
Marine Le Pen államfővé választása esetén megvárja a német és az olasz parlamenti választások eredményét, mielőtt népszavazást ír ki.
A jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik.
Mégsem jön létre a menza cégek tervezett fúziója. Egyelőre nem vásárolja meg a Hungast Zrt. a Sodexot, mert nem teheti. A Gazdasági Versenyhivatal közbelépett.
A felrobbantott pokolgép hasonló volt ahhoz a másikhoz, amelyet később a Ploscsagy Voszsztanyija metróállomáson hatástalanítottak.